Vita:Hadész
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Képfigyelmeztetés[szerkesztés]
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Zirland törölte a(z) Image:Hades_(Greek_Mythology).jpg nevű képet: In category [[:category:Copyright violations|Copyright violations]]; no license;
.jpg){kind=link}
-- CommonsTicker vita 2008. március 20., 19:27 (CET)
Hadad?[szerkesztés]
"Neve az arameus Hadaddal mutat rokonságot..." - Forrás vagy indoklás? Nem kötözködés - érdeklődés. --eLVe abcdefg 2013. szeptember 8., 12:22 (CEST)
Ezt speciel én követtem el. Az akkád Hadda, később Adad, Haddu, Hadad mind szóba jöhetne, de az arámiak kora van a legközelebb a görög mítoszvilághoz. Had(szótő) + ész(görög főnévképző) elég meggyőző, főleg hogy a görög mitológia főistenei és legismertebb alakjai szinte mindannyian köthetők korábbi keleti mintákhoz. A görög mitológia egészen nyilvánvalóan nem készen pattant ki Zeusz fejéből, mint Athéné, hanem évezredes keleti mintákat alakítottak át (vagy át sem alakították). Ott tolonganak a görög panteonban a hettita, luvi, arámi, asszír, kháld és akkád istenek szinte valamennyien. Jelen esetben nem csak a funkcióik hasonlósága teremti az alapot a párhuzamhoz (mint a római mitológia hellenizálódás előtti szakaszának numenjei), hanem a szerves kapcsolat van köztük. – LA
pankuš 2013. szeptember 8., 12:35 (CEST)
- Hivatalosan a szót az eid- (látni) tővel rokonítják, mint láthatatlan jelentéssel (ha fosztóképző+eid+ész). Ugye mert az ógörög (Kr. e. 4-5. századi) töve nem had-, hanem hájd- (ᾅδ+ης).– Martinolus vita 2013. szeptember 9., 10:26 (CEST)
Na ja, az i. e. 4-5. század... Csakhogy a görög mitológia az i. e. 13-11. században alakult ki. Szokásos nyelvészeti lelemény, ha nem találják az eredetet, akkor kreálnak neki egyet, ahelyett, hogy megvárnák, míg az ismereteink elegendőek lesznek a jobb elméletalkotáshoz. Pedig ha valami délibábos szóösszehasonlításnak nevezhető, akkor ez az. Ezeket a nyelvészeti (már bocsánat) marhaságokat még akkor találták ki, amikor Kisázsia ezredfordulós népei, nyelvei és mitológiái teljesen ismeretlenek voltak. Azóta meg foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá. Így lett Zeusz egy *deiwos rekonstruált szó folyománya, holott mindenestül Tessub, Tivat, Tarhuntasz, Teiseba égistenek leszármazottja (hogy még jobb legyen, Elámban és környékén Zaišpīššiya). Ha a nyelvészeti *Tīwaz > Ziu > Týr megfelelőnek tűnik, akkor a luvi Tiwat még jobb (lenne). De ezt sose ismerik el, mert akkor az indoeurópai nyelvrekonstrukcióik kérdőjeleződnének meg.
Úgy is mondhatnám, hogy az eid+ész etimológia egy olyan kényszerképzet, amit ha nem hivatásos nyelvészek követnek el, simán a "népetimológia" körébe utalnak. Bűvészkedés a szavakkal valódi történelmi ismeretek hiányában. – LApankuš 2013. szeptember 9., 11:07 (CEST)
- Nagyjából egyetértek. Két kitérő: a Zeuszt azért keverik a deiwos-szal, mert az ógörög nyelvben a Zeusz többi esetében már egy másik tövet ragoztak helyette (di-; nom. Zeusz, voc. Zeu, acc. Dia (archaikus Zén), gen. Diosz, dat. Dii). De ez valószínűleg olyasmi, mint a latinban, amikor a Iuppiter más nyelvtani esetekben az idő folyamán Iov- tövű lett.
- Egyébként valószínűleg megtaláltam a két szó (Hádész - láthatatlan) összetévesztésének az okát. Az ógöröben ti. rengeteg hangösszevonás/elízió van (azonban szinte mindig megegyezik a nyelvi szabályokkal, pl. ὁρα+εις -> ὁρᾷς, τὸ ὄνομα -> τούνομα) , azonban ez nem volt az. Megnéztem a szótárban, és rájöttem. Összekeverték az ἀιδής/a-i-DÉSZ (véghangsúlyos, háromszótagú [hogyha a hehezet-jel a legelső betűn van, akkor nem alkot kettőshangzót az iótával], a=fosztóképző [ateizmus stb.], id- ld. idea) szót a ᾄδης/HÁJ-dész (előhangsúlyos, kétszótagú, aspirált, diftongus,) szóval. Ugye -ha fosztóképző nincsen, az összes -ész melléknév kivétel nélkül véghangsúlyos. --Martinolus vita 2013. szeptember 9., 15:02 (CEST)
Én simán el tudom képzelni, hogy ez egy ógörög népetimológia, és ehhez találták ki a láthatatlanná tévő sapkát: ha már láthatatlan, legyen oka is. Ezért visszafelé (fordított) etimologizálás a láthatatlanságból eredeztetni magát a nevet. Jó kis foglalkozás a nyelvészet. 
– LApankuš 2013. szeptember 9., 16:32 (CEST)
Aidész[szerkesztés]
Gondolom ez a forma tévedésből született. Figyelmen kívül hagyták a fordított aposztrófot ῾ a (ᾍ)-ban, ami pontosan a h-nak felel meg. Vélemények? – Pegy22 vita 2016. május 16., 13:52 (CEST)
Nincs ebben semmi tévedés, illetve csak a két névalak (Hadész és Aidész) keverése. Az alpha előtt egy hehezet van, nem aposztróf. A név eredeti (illetve legkorábbi ismert) alakja Aḯdēs (azaz Aidész), a hehezet később, a görög nyelvfejlődés során került elé. Nem véletlen, hogy az etruszk megfelelője Aida vagy Aita, a közös ős *awitaš alakú hettita szó lehetett. – LApankuš 2016. május 16., 15:46 (CEST)
- Köszönöm a kimerítő választ. – Pegy22 vita 2016. május 16., 17:03 (CEST)