Vita:Hőtágulási együttható

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gg630504 12 évvel ezelőtt a(z) SI prefix témában

A "Néhány szilárd anyag lineáris hőtágulási együtthatója α.105 K-1-ben 0 és t C° között" című táblázat több helyen hibás. Első hiba magában a címben található:"α.105 K-1-ben" hibás mert értéke α.10-5 K-1 nagyságrendű. A második hiba: A lineáris hőtágulási együttható anyagjellemző és kis mértékben változik a hőmérséklettel. Acél esetén:

100-200 C° között: 1,3.10-5
300-400 C° között: 1,5.10-5
500-600 C° között: 1,7.10-5

Forrás: Dr. Szalay Béla: FIZIKA (386. old.) A táblázatban ettől jóval eltérő adatok szerepelnek. A táblázat értékeivel számolva egy 1m hosszúságú acélrúd 0-600 C°-ra történő felmelegítés esetén 51,6mm-t nyúlik (a hibás pozitív kitevőelőjelet korrigálva), ami nagyon nagy és hihetetlen érték. Ha rosszul értelmeztem a táblázatot elnézést, és várom a magyarázatát.

Biztos nem értelmezted rosszul, és nagyon köszönjük a hozzájárulást, értékelést! A szócikket lehet javítani, bárki megteheti a lap tetején található "szerkesztés" fülre kattintva. Kérünk, hogy tedd ezt meg, látható, hogy nagyon érted a szakmát. Előre is köszönjük! – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. március 7., 20:43 (CET)Válasz

Kedves mindkettőtök, köszönöm a segítséget, a hibát az okozta, hogy figyelmetlenségemben egy régebbi táblázat fejléce és a forrás nyomdahibája interferenciába lépett. Természetesen Szalay Bélának igaza van. Azért megjegyzem, hogy a hőtágulási együtthetó nem állandó egy anyagnál, néha még közel sem, mert például acélnál az ausztenites acél hőtágulási együttható a ferrit-perlitesnek közel kétszerese. Kis széntartalmú acél esetén az ausztenites átalakulás csak magasabb hőmérsékleten következik be (700-800 C°), de ez a hőmérséklet egyes ötvözők hozzáadásával jelentősen lecsökkenhet (szobahőmérséklet alá is). Ezt a tényt azok, akik például erőművi berendezésekkel foglalkoznak jól ismerik, mert nehéz olyan konstrukciós megoldásokat találni, ahol a kétféle acélból készült illeszkedő alkatrészek hőtágulásából nem lesz galiba.– Kaboldy vita 2009. március 8., 09:10 (CET)Válasz

http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ja01320a004 – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.125.178.77 (vitalap | szerkesztései) 2012. január 14., 02:39‎

SI prefix[szerkesztés]

Tiltja valami, hogy a hőtágulási együtthatónál is használjuk a SI prefixumokat? A réz szócikkben "16,5 µm/(m·K)" mértékegység van, ami már egy fokkal jobb a 16,5*10-3 1/K illetve 16,5*10-3 K-1-nél. Szerintem logikus a 16,5 m1/K ( 16,5 milliegy per kelvin ) vagy 16,5 m1*K-1. Elektromos ellenállás hőmérsékletfüggése teljesen hasonló.
gg630504 vita 2012. március 10., 02:05 (CET)Válasz