Vita:Gyertya
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. november 6. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
Megjegyzés[szerkesztés]
* méhviasz - a legrégebben használt alapanyag. Sokáig ég, viszont nehéz vele dolgozni. Olvadáspontja 65 °C.
Nem a viasz ég hanem a kanóc. Tudom, így mondják, de akkor sem a viasz ég. Nehogy bárkit félrevezessen.
Sem a folyékony, sem a szilárd viasz nem képes lángra kapni, csak a gáznemű. A láng azért nem tud a gyertyában azonnal mélyebbre hatolni, mert akár az olvadt, akár a szilárd viasz ebben megakadályozza, ugyanis túl kicsi a láng ahhoz, hogy a teljes mennyiségű anyagot légneművé tegye. A gyertya tetején egy kis kehely alakú olvadéktól alakul ki.
Kedves Névtelen!
A kanóc meg aztán pláne nem ég. Ahogy mondod, a gáznemű viasz ég. Tehát a viasz ég. Nehogy valakit félrevezessen, esetleg írok egy mondatot a gyertya működéséről.
Uszui vita 2011. május 19., 21:11 (CEST)
Nátrium?[szerkesztés]
A nátriumra való hivatkozás téves. A gyertya lángja egész egyszerűen azért sárga, mert alacsony hőmérsékletű, tehát a láng színét a színhőmérrséklet határozza meg. Például a 2700 K színhőmérséklető izzólámpáémál is alacsonyabb a színhőmérséklete, csaknem azonos a láng valódi hőmérsékletével. Alig több, mint 1000 K. MZ/X vita 2022. november 2., 15:51 (CET)