Vita:Googol

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt IvanP 6 évvel ezelőtt a(z) Year of coinage témában
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen

A Google internetes keresőrendszer neve a googol számból ered, ezzel is mutatva a cég indíttatását a hihetetlen nagy internetes keresőmotorba foglalása iránt.

Pardon: waszmakszt er/sie/es?--Egyfejű Godson fóruma 2007. január 14., 14:00 (CET)Válasz

Ez úgy faszság, ahogy van! Kamu! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.225.190.61 (vitalap | szerkesztései) 2007. január 18., 16:26

Megkérhetlek, hogy ezt fejtsd ki bővebben? – cheryn 2007. január 18., 16:28 (CET)Válasz

"Mivel a googolplex szám (lásd lentebb) számjegyeinek száma googol+1 darab, ezért ezt a számot az univerzumunkban lehetetlen tízes számrendszerben leírni..."

Ezt tényleg meg lehetne magyarázni! Kissé fura, hogy a googolnál le lehet írni 100 darab nullát a googolplexnél meg nem lehet 101 darabot! Magyarázatra szorul a dolog kissé. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.253.190.13 (vitalap | szerkesztései)

Nem 101 darabot, hanem 10100+1 darabot... SyP 2008. augusztus 30., 13:34 (CEST)Válasz

pontosan... mellesleg miért nem lehet leírni még számítógépen sem? :\


mellesleg... miből is áll a googolplex? egy darab "1"-esből és 10100 darab "0"-ból... kémiai ismereteim szerint 1 mol az 6*1023 db atomot jelent. namost akkor mi itt a gond? fogunk néhány mol valamilyen atomot, amik jelölik a "0"-ákat és letesszük őket egymás mellé. a mai technológiával (szénből készült nanocsövek, stb.) nem lenne túl nagy feladat.. és az egész sor elejére egy valami másik atomot, ami jelöli az elején lévő "1"-est... máris leírtuk (jelöltük) a googolplex számot talán néhány méter hosszan (lehet, valamivel több)... de ha minden egyes atom helyett egy nála 1000szer nagyobb molekulát használnánk vagy ilyesmi, akkoris csak kilóméterekben beszélnénk... de ha tévedek, mert mondjuk 10szor hosszabb az eredeti 1atomokból álló lánc, és mi inkább az atomoknál 10.000szer nagyobb molekulákkal dolgoznánk... akkoris néhány száz..ezer.. kilóméter hosszú lenne az alkotásunk, de még ígyis nyugodtan túlozhatunk... tehát amit szeretnék mondani, hogy az az állítás, miszerint nem lenne elég a világegyetem ennek a számnak az ábrázolására... igen nagy hülyeség!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.144.78.51 (vitalap | szerkesztései) 2010. június 7., 14:54

Más megközelítésben: vagyis . Miért ne lehetne leírni egy darab 1-es számot, meg utána 1000 db nullát? Érdekes, hogy az angol googol oldalon azt írják, Carl Sagan úgy véli, nem lehet leírni 10-es számrendszerben. Szerintem meg lehet. :)

Year of coinage[szerkesztés]

(I do not speak Hungarian.) The word googol was coined before 1938. As Carl Bialik points out in the Wall Street Journal: “The date for that naming is widely given on Internet encyclopedias and in recent press coverage as the late 1930s, but Dr. Kasner's living relatives say it happened closer to 1920. Milton turned nine in that year, and family archives show Dr. Kasner began referring to the number in lectures soon afterwards.” Furthermore: “But Denise Sirotta says her father, Edwin, told her "he was asked for a word with a sound that had a lot of O's in it" -- just as googol had many zeros. Ms. Sirotta, 55 years old, adds that, according to her father, "They both came up with it. It's a sore point in my life that Milton gets the credit and my father doesn't get the credit."”

This fits to the birth dates of Milton and Edwin Sirotta as given by the Social Security Death Index (March 8, 1911 and July 11, 1915, respectively; last residence of both: NY). My interpretation is that the SSDI dates are accurate (and actually belong to Kasner’s nephews) while the traditional dates (about or exactly 1938 as the year of coinage, about or exactly 1929 as the year of Milton’s birth) are based on the year of publication of New Names in Mathematics (1938) and the age of the nephew at the time of coinage as given in Mathematics and the Imagination (9 years; subtract 9 from 1938). The 1938 article states: “I was walking in the woods with my nephew one day, and I asked the boy to think up any name for the number, any amusing name that entered his head.” It was “one day” and not necessarily in the same year. It is debatable whether it was really Milton in 1920/1921 or Edwin in 1924/1925 that Kasner was referring to. It would be clear if we knew that Kasner used the word in a lecture before 1924, but Bialik is not precise (“soon afterwards”) about that matter. -- IvanP vita 2017. június 17., 22:36 (CEST)Válasz