A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
A cikkből - TIT jellegű ismeretterjesztés[szerkesztés]
Ha mérőműszert és egy ceruzaelemet keresünk, kipróbálhatjuk, hogyan vezet, hogyan nem - egy dióda. Mérjünk úgy, hogy a dióda egyik esetben a jelzéssel ellátott felével a + sarok felé néz, másik esetben a jelzett oldal a - sarokra kapcsolódik Láthatóvá válik az "igen" és a "nem" a mérőműszeren. Még láthatóbb, ha egy laposelem valamelyik pólusára egy 300-500 Ohmos ellenállást kötünk és ide kötjük egy LED (világító dióda) egyik lábát, a másikat a zsebtelep másik pólusára. A LED világít (ha szerencsénk van), ha megfordítjuk nem világít. Most ugyanazt az áramkört építettük meg, mint anno fizikaórán, csak modernebb eszközökkel.
A dióda egyszerűségét tetézzük azzal, hogy ("gyárilag") összeillesztünk két diódát és tranzisztorként fogjuk fel. A tranzisztor nem más, mint egy vezérelt félvezető (dióda). Jó esetben ennek az eszköznek már van az "igen-Nem" állapoton kívül is számunkra felhasználható területe (színusz-hullám...).
Gyártása nem az otthoni kis műhelyben történik. Milyen technológiát használnak ehhez? Vákuum fémgőzölögtetést, jusztírozást(maratást), meg ilyen érdekes és kissé misztikus dolgokat.
Emlékszem, az első félvezető, amivel kísérletezgettem egy OC 1075-ös tranzisztor volt. Egyharmad emberöltővel ezelőtt még több száz Forintba került. Ma, akár ingyen is hozzá lehet jutni a félvezetőkhöz. Annyi készülékünk válik üzemképtelen lommá (környezetszennyezés), hogy ezekből könnyűszerrel kinyerhető egy-egy használható alkatrész. Az új tranzisztorok is 10-100 Ft-ért már elérhetők, ma, a számítógépek korában. Az Interneten számos érdekes hobby kapcsolás található félvezetőkkel, csak keresni kell...
