Vita:Abszolút tér és idő

A tapasztalatból  nyert  pszichológiai  tér- és időfogalom szerint minden

testnek meghatározott kiterjedése van, továbbá az egyes testeket meghatározott távolság választja el egymástól, és minden eseménynek időtartama van. Annak érdekében, hogy a fizikai problémákat tárgyalni tudjuk, a teret mérőrudak, az időt pedig órák alapján bevezetett időjelek segitségével mérhetővé kell tennünk. (2)

  Tér:  az  idővel  együtt  az  anyag  létezésének  alapformája; filozófiai

kategória az állandó mozgásban levő anyagi jelenségek, folyamatok objektív térbeni egymásmellettiségének jelölésére. Legfőbb jellemző sajátposságai: objektív, tudatunktól független; elválaszthatatlan az anyagtól; az anyagi jelenségek, folyamatok a térben reálisan mindig háromdimenziósak. Ellentmondásos természetű mert véges egységek végtelen sorából áll, ezért jellemző rá a folyamatosság és a megszakítottság egysége. Nemcsak az anyaggal, hanem az idővel is szoros egységet alkot, ennek tudományos bizonyítékát adja a modern relativitáselmélet. A konkrét szerkezetéről és fizikai tulajdonságairól alkotott tudományos nézetek egyre fejlődnek, egyre pontosabban tükrözik az objektív tér jellemző sajátosságait. A tér objektivitásának kérdését azért helytelen összekeverni a tér szerkezetét és fizikai tulajdonságait tükröző tudományos ismeretek fejlődésének kérdésével, az ilyen felcserélés ugyanis a tér szubjektivizálásához vezet. A tér a fizika egyik alapvető fogalma. Az általunk észlelt anyagi világ szemléletünk szerint egy háromdimenziós térben helyezkedik el. (3)

  Nos, és hogyan  viszonyul  egymáshoz a  tér és  az idő? Sok közös vonásuk

van: a tér és az idő objektíve létezik, rajtunk kívül és tőlünk függetlenül; a tér és az idő örök és végtelen, mivel a végtelen anyag általános létezési formáját képviselik. Egyúttal lényeges különbségek is vannak az idő és a tér között: a térnek három dimenziója van, az időnek - csak egy. A tér bármely irányban leolvasható, az idő pedig - csak egy irányban, más szóval, az idő irreverzibilis (egyirányú) és megfordíthatatlan: minden anyagi folyamat csak egy irányban halad - a múltból a jelenen át a jövő felé.