Verreaux-uhu

Verreaux-uhu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes) Család: Bagolyfélék (Strigidae) Alcsalád: Striginae Nem: Bubo Faj: B. lacteus
Tudományos név
Bubo lacteus (Temminck, 1821)
Szinonimák
Tejuhu
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Verreaux-uhu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Verreaux-uhu témájú médiaállományokat és Verreaux-uhu témájú kategóriát.

A Verreaux-uhu vagy tejuhu (Bubo lacteus) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1821-ben, a Strix nembe Strix lactea néven. Egyes szervezetek a Nyctaetus nembe sorolják, Nyctaetus lacteus néven.

Előfordulása

Afrikában, a Szahara alatti területeken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, füves puszták és szavannák, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.

Megjelenése

Testhossza 65 centiméter, szárnyfesztávolsága 140 centiméter, testtömege 1600-3100 gramm. A tojó nagyobb és nehezebb a hímnél. Arcát fekete csík keretezi.

Életmódja

Éjjeli ragadozó, nappal pihen. Tápláléka változatos kígyókat, madarakat (főleg gyöngytyúkok és frankolinokat) valamint kisebb emlősöket (rágcsálókat, sünöket, repülőkutyákat) fogyaszt.

Szaporodása

Többnyire elhagyott ragadozó madár fészkekben költ. Olykor a gogó terjedelmes fészkének tetején építi meg a fészkét. Csak kivételes esetben telepszik meg faodvakban. Költési időszaka az afrikai száraz évszak idejére esik. Fészekalja 1-3 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Érdekességek

A faj egy meglehetősen koros, állítólag (kb. 2020-tól) már az ötvenes éveiben járó példánya évtizedek óta él és megtekinthető a balatonedericsi Afrika Múzeum élő állatokat bemutató részlegén; Magyarországon valószínűleg ő a faj egyedüli képviselője.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja