Uzsur

	Uzsur (Ужур)
; Uzsur címere	; Uzsur zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Irányítószám	662250–662255
Körzethívószám	39156
	Népesség
Teljes népesség	14 114 fő (1939); 23 511 fő (1959); 25 000 fő (1967); 24 533 fő (1970); 28 604 fő (1979); 28 376 fő (1989); 29 100 fő (1992); 20 900 fő (1996); 20 300 fő (1998); 17 800 fő (2000); 17 600 fő (2001); 17 252 fő (2002); 17 300 fő (2003); 16 500 fő (2005); 16 200 fő (2006); 16 100 fő (2007); 15 900 fő (2008); 15 730 fő (2009); 16 093 fő (2010); 16 100 fő (2011); 15 839 fő (2012); 15 540 fő (2013); 15 483 fő (2014); 15 538 fő (2015); 15 566 fő (2016); 15 568 fő (2017); 15 586 fő (2018); 15 563 fő (2019); 15 333 fő (2020); 14 134 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Uzsur Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 55° 19′, k. h. 89° 49′Koordináták: é. sz. 55° 19′, k. h. 89° 49′
	Uzsur Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Uzsur weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsur témájú médiaállományokat.

Uzsur (oroszul: Ужур) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, az Uzsuri járás székhelye.

Népessége: 16 093 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület délnyugati részén, Krasznojarszktól 300 km-re délnyugatra, két kis folyó: az Uzsurka és a Csernavka partján helyezkedik el. A város a Nazarovói-medence déli részén, az erdős sztyepp övben fekszik, az észak–déli irányú Acsinszk–Abakan vasútvonalon.

Uzsurnak délen közös határa van Szolnyecsnij zárt közigazgatási egységgel, mely az orosz hadászati rakétacsapatok egyik hadosztályának bázisa.^[3]

Története[szerkesztés]

1760-ban keletkezett, sokáig hakaszok lakta kis falu (ulusz) volt. 1822-ben egy alsóbb szintű közigazgatási egység (voloszty) székhelye lett. 1926-ban indult meg a forgalom a vasútvonalon, amely bekapcsolta a települést a térség vérkeringésébe. 1953-ban kapott városi rangot.

Gazdasága[szerkesztés]

A vasúton kívül a város fejlődését a közelben található nefelin lelőhelyek kitermelése alapozta meg (a nefelin az aluminiumipar alapanyaga). A bányászott nefelint a közeli acsinszki timföldgyár dolgozza fel.

A járás és a térség viszonylag fejlett mezőgazdasággal – gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel – rendelkezik, ezért Uzsur az élelmiszerfeldolgozás helyi jelentőségű központja lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Народная энциклопедия «Мой город». Ужур
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
↑ Archivált másolat. [2019. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven)^{[halott link]}

Földrajzportál
Oroszország-portál

[64cf6ab13265b94a8ac0cb87cb874d1beee29d87-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Народная энциклопедия «Мой город». Ужур

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)

[3] Archivált másolat. [2019. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)

[1]

[2]

[3]