Uridin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uridin
Az uridin szerkezeti képlete
Az uridin pálcikamodellje
IUPAC-név Uridin[1]
Szabályos név 1-[(2R,3R,4S,5R)-3,4-Dihidroxi-5-(hidroximetil)oxolán-2-yl]pirimidin-2,4(1H,3H)-dion
Kémiai azonosítók
CAS-szám 58-96-8
PubChem 6029
ChemSpider 5807
DrugBank DB02745
MeSH Uridine
SMILES
O=C1NC(=O)N(C=C1)[C@@H]2O[C@H](CO)[C@@H](O)[C@H]2O
InChI
1/C9H12N2O6/c12-3-4-6(14)7(15)8(17-4)11-2-1-5(13)10-9(11)16/h1-2,4,6-8,12,14-15H,3H2,(H,10,13,16)/t4-,6-,7-,8-/m1/s1
InChIKey DRTQHJPVMGBUCF-XVFCMESISA-N
UNII WHI7HQ7H85
ChEMBL 100259
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H12N2O6
Moláris tömeg 244.20
Megjelenés solid
Sűrűség 0,993 08 g/cm3
Olvadáspont 440,3 K
Megoszlási hányados -1.98
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az uridin (jele U vagy Urd) glikozilált pirimidinszármazék ribózhoz (pontosabban ribofuranózhoz) β-N1 glikozidos kötéssel kapcsolódó uracillal. A nukleinsavakat felépítő 5 standard nukleozid egyike, a többi az adenozin, a timidin, a citidin és a guanozin. Ezek rövidítése gyakran U, A, dT, C, illetve G. A timidint gyakran írják dT-ként (d, mint dezoxi-), mivel 2’-dezoxiribofuranóz van benne az uridin ribofuranóza helyett. Ennek oka, hogy a timidin dezoxiribonukleinsavban van, a ribonukleinsavban általában nem. Ezzel szemben az uridin általában RNS-ben található és nem DNS-ben. A többi 3 nukleozid RNS-ben és DNS-ben egyaránt megtalálható. RNS-ben jelük A, C és G, DNS-ben dA, dC és dG.

Bioszintézis[szerkesztés]

Az uridin a természetben általában uridin-monofoszfátként (uridilát, UMP) keletkezik az orotidilát orotidilát-dekarboxiláz általi dekarboxilezésével. Az orotidilátot orotátból állítja elő 5-foszforibozil-1-pirofoszfáttal (PRPP) a pirimidin-foszforiboziltranszferáz. A PRPP reakciósegítő energiatároló molekula, ribóz-5-foszfátból jön létre továbbfoszforilálással; az orotát több lépésben jön létre karbamoil-foszfátból és aszpartátból.[2]

Élelmiszerekben[szerkesztés]

Az uridint nem esszenciális tápanyagnak tekintik, mivel az emberi szervezet előállítja, és kiegészítését nem ajánlják általánosan, de bizonyos alkalmazásokban vizsgálták.[3]

Bár Handschumacher kutatásai szerint gyakorlatilag nem hasznosul az ily formájú uridin, „mivel – ahogy Handschumacher laboratóriuma (a Yale Egyetem Orvostudományi Intézete) 1981-ben kimutatta,[4] – a máj és az emésztőrendszer lebontja, és nem mutatták ki egy élelmiszerről, hogy fogyasztása jelentősen növeli a véruridinszintet”. Ezt Jamamoto et al. cáfolták meg,[5] a plazmauridinszint 30 perccel sörbevitel után 1,8-szeresére nőtt, ami legalábbis ellentmondó adatokra utal. Ezzel szemben a sörben lévő etanol növeli az uridinszintet, ami magyarázhatja Jamamoto et al. tanulmányának eredményeit.[6] Az anyatejet vagy gyermekformulákat fogyasztó kisgyermekekben az uridin monofoszfátjaként (UMP) van jelen,[7] ami biológiailag hasznosul[8] és képes a vérkeringésbe jutni az emésztőrendszerből.[9] Az alábbi élelmiszerekben van uridin RNS formájában:

Az RNS-gazdag ételek fogyasztása magas purinszintet (adenozin, guanozin) okozhat a vérben. A magas purinszintek növelik a húgysavtermelést és bizonyos betegségeket, például a köszvényt erősíthetik vagy okozhatják.[15]

A Harvard kutatói beszámoltak arról, hogy az omega-3 zsírsavak és az uridin, melyek például halban, dióban, melaszban és cukorrépában találhatók, az antidepresszánsokhoz hasonló hatékonysággal gátolják a depressziót patkányokban. „Patkányoknak uridin és omega-3 zsírsavak kombinációjának adása a hagyományos antidepresszánsokhoz hasonló azonnali hatásokat okozott” William Carlezon, a McLean viselkedésgenetikai laboratóriumának igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.[16][17]

Galaktózglikolízis[szerkesztés]

Az uridin a galaktóz glikolízisében fontos.[18] Nincs ismert galaktózbontó katabolikus folyamat. Így a galaktóz glükózzá alakul és a közös glükózúton metabolizálódik. Miután a bejövő galaktóz galaktóz-1-foszfáttá (Gal-1-P) alakul, ez az UDP-glükózzal való reakcióban érintett. E folyamatot a galaktóz-1-foszfát-uridiltranszferáz katalizálja, mely az UDP-t a galaktózra viszi át, UDP-galaktózt és glükóz-1-foszfátot adva. Ez lehetővé teszi a megfelelő galaktózbontást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Organic Chemistry: IUPAC Recommendations and Preferred Names 2013. The Royal Society of Chemistry, 1422. o.. DOI: 10.1039/9781849733069 (2014). ISBN 978-0-85404-182-4 
  2. Berg JM, Tymoczko JL, Stryer L.. Biochemistry, 5th, W H Freeman (2002) 
  3. George M. Kapalka. Nutritional and Herbal Therapies for Children and Adolescents: A Handbook. Academic Press (2009). ISBN 9780080958019 
  4. Gasser T, Moyer JD, Handschumacher RE (1981). „Novel single-pass exchange of circulating uridine in rat liver”. Science 213 (4509), 777–778. o. DOI:10.1126/science.7256279. PMID 7256279.  
  5. Yamamoto T, Moriwaki Y, Takahashi S, Tsutsumi Z, Ka T, Fukuchi M, Hada T (2002). „Effect of beer on the plasma concentrations of uridine and purine bases”. Metabolism: Clinical and Experimental 51 (10), 1317–1323. o. DOI:10.1053/meta.2002.34041. PMID 12370853.  
  6. Yamamoto T, Moriwaki Y, Takahashi S, Yamakita J, Tsutsumi Z, Ohata H, Hiroishi K, Nakano T, Higashino K (1997). „Effect of ethanol and fructose on plasma uridine and purine bases”. Metabolism: Clinical and Experimental 46 (5), 544–547. o. DOI:10.1016/s0026-0495(97)90192-x. PMID 9160822.  
  7. Wurtman, Richard (2014. április 23.). „A Nutrient Combination that Can Affect Synapse Formation”. Nutrients 6 (4), 1701–1710. o. DOI:10.3390/nu6041701. PMID 24763080.  
  8. Carver JD (2003). „Advances in nutritional modifications of infant formulas”. The American Journal of Clinical Nutrition 77 (6), 1550S–1554S. o. DOI:10.1093/ajcn/77.6.1550S. PMID 12812153.  
  9. Thiriet M. Hyperlipidemias and Obesity, Vasculopathies, 331–548. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-89315-0_5 (2019. február 19.) 
  10. Thebody.com
  11. Hidalgo, Alyssa (2004. december 22.). „Uracil as an Index of Lactic Acid Bacteria Contamination of Tomato Products”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 53 (2), 349–355. o. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1021/jf0486489. PMID 15656671.  
  12. a b c Jonas DA, Elmadfa I, Engel KH, Heller KJ, Kozianowski G, König A, Müller D, Narbonne JF, Wackernagel W, Kleiner J (2001). „Safety considerations of DNA in food”. Ann Nutr Metab 45 (6), 235–54. o. DOI:10.1159/000046734. PMID 11786646.  
  13. Storck R (1965). „Nucleotide composition of nucleic acids of fungi”. Journal of Bacteriology 90 (5), 1260–1264. o. DOI:10.1128/JB.90.5.1260-1264.1965. PMID 5848326.  
  14. Yamamoto T, Moriwaki Y, Takahashi S, Tsutsumi Z, Ka T, Fukuchi M, Hada T (2002. október 1.). „Effect of beer on the plasma concentrations of uridine and purine bases”. Metab Clin Exp 51 (10), 1317–1323. o. DOI:10.1053/meta.2002.34041. PMID 12370853.  
  15. Gout, Hyperuricemia & Chronic Kidney Disease”, The National Kidney Foundation, 2015. december 24. (Hozzáférés: 2017. november 24.) 
  16. Food ingredients may be as effective as antidepressants. Harvard Gazette , 2005. február 10. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  17. Carlezon WA, Mague SD, Parow AM, Stoll AL, Cohen BM, Renshaw PF (2005. február 1.). „Antidepressant-like effects of uridine and omega-3 fatty acids are potentiated by combined treatment in rats”. Biol Psychiatry 57 (4), 343–350. o. DOI:10.1016/j.biopsych.2004.11.038. PMID 15705349.  
  18. Stryer, Berg and Tymoczko. Section 16.1. Glycolysis Is an Energy-Conversion Pathway in Many Organisms, Biochemistry, 5th, New York: W H Freeman (2002) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Uridine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Uridine
A Wikimédia Commons tartalmaz Uridin témájú médiaállományokat.