Szim (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szim (Сим)
Szim címere
Szim címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
JárásAsai járás
Rangváros
Alapítás éve1759
Városi jogokat kapott1942
Irányítószám456022
Körzethívószám35159
Népesség
Teljes népesség
  • 6600 fő (1931)[1]
  • 13 897 fő (1959)
  • 19 000 fő (1967)[1]
  • 18 929 fő (1970)
  • 21 329 fő (1979)
  • 20 164 fő (1989)
  • 20 200 fő (1992)[1]
  • 18 600 fő (1996)[1]
  • 18 200 fő (1998)[1]
  • 17 900 fő (2000)[1]
  • 17 600 fő (2001)[1]
  • 16 377 fő (2002)
  • 16 400 fő (2003)[1]
  • 15 900 fő (2005)[1]
  • 15 600 fő (2006)[1]
  • 15 500 fő (2007)[1]
  • 15 400 fő (2008)[1]
  • 15 250 fő (2009)
  • 14 466 fő (2010)
  • 14 429 fő (2011)
  • 14 229 fő (2012)
  • 13 969 fő (2013)
  • 13 672 fő (2014)
  • 13 542 fő (2015)
  • 13 365 fő (2016)
  • 13 170 fő (2017)
  • 12 893 fő (2018)
  • 12 645 fő (2019)
  • 12 501 fő (2020)
  • 12 858 fő (2021)
  • 12 569 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Szim (Oroszország)
Szim
Szim
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 59′ 35″, k. h. 57° 41′ 54″Koordináták: é. sz. 54° 59′ 35″, k. h. 57° 41′ 54″
Szim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szim témájú médiaállományokat.

Szim (oroszul: Сим) város Oroszország európai részén, a Cseljabinszki terület Asai járásában, a Szim folyó partján.

A település neve 1928 előtt: Szimszkij Zavod ('szim-i gyár').

Lakossága: 14 466 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

A város a Déli-Urál nyugati lejtőjén, hegyekkel és erdőkkel övezett nagy ártéri völgyben fekszik. Távolsága Asa járási székhelytől 24 km, Cseljabinszktól 290 km. 9 km-re van a várostól az Ufa–Cseljabinszk vasútvonal állomása.

Történet[szerkesztés]

A vasútállomás 1910-ben. Sz. M. Prokudin-Gorszkij felvétele

A település 1759-ben keletkezett, amikor egy szimbirszki kereskedő a folyó partján vasgyártó manufaktúrát létesített. 1893-ban Martin-acélgyártásra tértek át, később a szovjet korszakban meghonosították a gépgyártást. A második világháború idején nyugatról két gyárat telepítettek ide, a település ekkor lett város (1942). A háború után a gazdaság alapja továbbra is a gépipar, repülőgépipari termékek gyártása maradt. Jelentős iparvállalata ma is a repülőgépek hajtóműveinek részegységeit és más gépipari termékeket előállító „Agregat” vállalat.

A település híres szülötte a szovjet atomprogram egykori tudományos vezetője, Igor Vasziljevics Kurcsatov akadémikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]