Sziki cickafark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziki cickafark
Ausztriában (Burgenland), a Neusiedl am See közelében található kis, sós Podersdorf-tó mellett
Ausztriában (Burgenland), a Neusiedl am See közelében található kis, sós Podersdorf-tó mellett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Anthemideae
Nemzetség: Cickafark (Achillea)
Fajcsoport: Achillea
Faj: A. aspleniifolia
Tudományos név
Achillea aspleniifolia
Vent. 1803
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sziki cickafark témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki cickafark témájú kategóriát.

A sziki cickafark (Achillea aspleniifolia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjában .

Elnevezése[szerkesztés]

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A Kárpát-medencében endemikus, ú.n. pannon flóraelem.[1] A Nagyalföldön meglehetősen gyakori (Bokortanya).

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Merev, felálló, szögletes szára a vízellátástól függően 20–80 cm magasra nő.

Szórtan álló, lándzsa alakú levelei nagyon mélyen, sok hasábra szeldeltek, a levélkék széle fűrészes (Növényhatározó). Levélszárnyai karéjosak vagy hasogatottak, tojásdad vagy hosszúkás cimpákkal.

Megdörzsölve szára és levele is a fehér virágú cickafark fajokéhoz hasonló, erős illatot áraszt (Növényhatározó), de mind a közönséges, mind a mezei cickafarkénál kevesebb hatóanyagot tartalmaz (Bokortanya). Nem mérgező.

Gyökérzete tarack, amiről intenzíven sarjad (Növényhatározó).

Sátorozó virágzata sok kis csöves és nyelves virágból áll (Növényhatározó). Virágának színe a talajtól függően a sötétbordós-lilástól a halvány rózsaszínig változó: kiszáradó sziken sötétebb, a nedves élőhelyeken világos (Botta, 1987). Nagyon ritkán feltűnnek fehér virágú egyedei is (Bokortanya).

Termése kaszat.[1]

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Évelő. Nem csupán nedves szikeseken[2][3] jelenik meg, de egyéb üde gyepekben, sőt, mocsárréteken is. A szikesek közül a kevésbé sós talajú szoloncsákokon nő; a legjobban a kissé meszes talajokon érzi magát.

Ivartalanul szaporodva szobányi méretű foltokká is nőhet. Főleg a szárazabb élőhelyeken más növényeket teljesen kiszoríthat maga mellől.

Május–júniustól szeptember–októberig folyamatosan nyílik.

Felhasználása[szerkesztés]

Hosszú virágzása miatt kertekben az évelőágyak nyári dísze lehet. Nedvesebb talajon vezérnövényként kisebb csoportokba, szárazabb részeken párnanövénynek ültethető (Botta, 1987).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]