A levél (fillum) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, klorofillban gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve. Általában lapos, vékony és szélesen elterülő, mert így biztosítható a legszorosabb kapcsolat a levélben található, asszimilációt végző táplálószövet és a napfény között. A megvastagodott, módosult levél folyadékot és tápanyagokat raktározó szerepet is ellát. A raktározáson túl bizonyos módosult levéltípusok az asszimiláció alapfeladatán túl más funkciókat is elláthatnak. A legfeltűnőbb ilyen módosulat a virág, melynek majd minden alkotórésze levél eredetű.

Levéltípusok[szerkesztés]

A sziklevelek (cotiledones) feladata a táplálék biztosítása a növény számára addig, amíg az ki nem fejleszti a táplálék felvételéhez és az asszimilációhoz szükséges szerveket. Számuk az egyszikűek esetén egy, a kétszikűek esetén kettő, a nyitvatermők esetén kettőnél több is lehet.

Kétszikű növény sziklevelei
Egyszikű és kétszikű növény csírázása
14 napos tengerparti fenyő (Pinus halepensis) magonc nyolc sziklevéllel

Az elsődleges levél (primer levél) a közvetlenül a sziklevelek után elsőként kifejlődő levél, mely alakjában gyakran különbözik a fajra jellemző további levelektől.

A másodlagos levél az elsődleges levelek után kifejlődő, immár a fajra jellemző alakú és funkciójú lomblevél.

Az allevelek a föld alatti, pikkelyszerű, barnás színű, vagy a szár föld feletti részén a rügyeket védő levelek. Általában levéllemez és levélnyél nem alakul ki. Ilyenek a hagyma tönkjét burkoló húsos pikkelylevelek is.

Kónya vicsorgó (Lathraea squamaria) klorofillt nem tartalmazó allevelei
Hagyma keresztmetszete
Orgona (Syringa vulgaris) rügypikkelyek

A különböző típusú fellevelek általában a virágzatokban helyezkednek el, nem elsősorban az asszimiláció a feladatuk. Típusai:

Murvalevél - a lomblevelektől kissé eltérő alakú levél, melynek hónaljából virág ered.

Kislevelű hárs (Tilia cordata) virágzati tengelyre lefutó murvalevele
Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) színes murvalevelei
A Helleborus foetidus fellevelei jelentősen különböznek a lomblevelektől

Gallér és gallérka - a gallér főleg az ernyősök és a kutyatejfélék ernyős virágzatának tövében található fellevél, a gallérka az összetett ernyőt alkotó ernyőcskék fellevele.

Gallér és gallérka a napraforgó-kutyatej (Euphorbia helioscopia) ernyős virágzatában
Mocsári kocsord (Peucedanum palustre) gallérja

Pelyva és toklász - elsősorban a pázsitfűfélékre jellemző, a füzérkék tövén növő fellevél.
Fészekpikkely - a fészekvirágzat kiszélesedett virágtengelyét kívülről borító fellevelek.
Kupacslevél - némely fafajra jellemző, a makktermést beborító kupacsot alkotó fellevelek.
Virágzati buroklevél (spata) - főleg a kontyvirágfélékre jellemző, a torzsavirágzatot burkoló fellevél, de ilyen a kukorica csövét burkoló levél is.

Árva rozsnok (Bromus inermis) toklászából kilógó porzók és a tollas bibe
Centaurea macrocephala fészekvirágzata
Kocsányos tölgy (Quercus robur) makkja
Dracunculus vulgaris torzsavirágzata

Lomblevél

Részei:

Levéllemez (a) és erek (b)

Levélnyél (c)

Levélalap (d)

A levél ezen főbb részei közül egy vagy több is hiányozhat. A pázsitfűfélék például nem rendelkeznek levélnyéllel, a tűlevél, vagy a ciprusfélék pikkelylevelei is más felépítésűek.

Módosult levelek

A tövis némi fizikai védelmet jelent a növényevő állatokkal szemben, bármely növényi szervből kifejlődhet (legritkábban a gyökérból). A levél eredetű tövisek létrejöhetnek a levél (borbolya), vagy a pálha (akác, szukkulens kutyatej) módosulásával.

A kacs támasztó, kapaszkodó módosulat, szintén nem csak levél eredetű lehet. Levél eredetű a tökfélék támasztékra csavarodó, vagy a vadszőlő tapadókorongokkal kapaszkodó kacsa. A sarkantyúka (Tropaelum) levélnyél eredetű kapaszkodószervvel rendelkezik, a levéltelen lednek (Lathyrus aphaca) esetében az egész levél kapaszkodószervvé módosult.

A rovarfogó levél a felvehető nitrogénben szegény élőhely által kikényszerített speciális életmód eredménye, a hiányzó nitrogént az ilyen életmódú növények az állati fehérjék lebontásával pótolják. Ragadós csapdája van a harmatfű (Drosera) fajoknak, összecsukódó a Vénusz légycsapójának (Dionaea). A rencén (Utricularia) szívó-, a kancsókán csúszócsapda teszi lehetővé a rovarok elfogását.

A raktározó levelek tápanyagok és víz tárolására szolgáló módosult levelek, melyek (ha nem föd alattiak) felszínükön fotoszintetizálnak is. A víz tárolását biztosító szövet sejtjei színtelenek, vékony falúak. A levelek megvastagodása a testtömeghez viszonyított felszín csökkenésével a párolgást is csökkenti. Ha nem a levél raktározza a vizet, akkor a levelek mérete csökken, akár hiányozhatnak is.

Főképp a vízi növények között (rucaöröm (Salvinia), víziboglárka (Batrachium))fordul elő a gyökérszerű levél a vízből való közvetlen tápanyagfelvétel elősegítésére.

Az egyik legspeciálisabb módon módosult levél (illetve más-más módon módosult levelek együttműködő összessége) a virág.

A levél morfológiája[szerkesztés]

A levéllemez alakja

a) Ár alakú - keskeny és aljától a csúcsáig egyenletesen kihegyesedik.

b) tűlevél

c) Szálas - Sokszorosan hosszabb a szélességénél és majdnem egész hosszában egyforma széles.

d) Elliptikus - Nagyjából kétszer hosszabb a szélességénél, a közepén a legszélesebb és a csúcsa és válla ék alakú.

e) Lándzsás - 4-5-ször hosszabb a szélességénél és a közepe alatt a legszélesebb.

f) Ovális - Kétszer hosszabb a szélességénél és csúcsa és válla lekerekített.

g) Hosszúkás - Háromszor hosszabb a szélességénél és középen a legszélesebb.

h) Visszás tojásdad - Fordított tojásdad alakú.

i) Nyélbe keskenyedő - A lemez hosszan elkeskenyedve megy át a nyélbe. Ha a csúcsa felé a legszélesebb, akkor lapát alakú vagy lapockás.

j) Tojásdad - Közel kétszer hosszabb a szélességénél és alul a legszélesebb.

k) Pajzs alakú - A levélnyél a levéllemez közepe táján ered.

l) Vese alakú - Szélesebb a hosszánál, csúcsa lekerekített, a válla szíves.

m) Visszás szív - Fordított szív alakú.

n) Szíves vagy szív alakú - Kissé hosszabb a szélességénél és a válla domborúan íves.

o) Rombos vagy rombusz alakú - Például sulyom.

p) Szárnyasan hasadt - A levélnek egy főere van, a hasábok főerei lényegesen kisebbek.A lemez bemetszései a fél levéllemez közepéig érnek.

r) Dárdás - Két hegyes válla közel vízszintesen szétáll.

s) Nyilas - Két hegyes válla lefelé fordul.

t) Háromszög alakú

A levéllemez osztottsága

A) Ép

B) Hasadt - A bemetszések a fél lemez közepéig érnek.

C) Osztott - A bemetszések a fél lemez közepén túl érnek.

D) Szeldelt - A bemetszések a fél lemez közepéig (a főérig) érnek.

E) Karéjos - A bemetszések nem érik el a fél lemez közepét.

F) Tenyeresen hasadt - A levélnyél több közel egyenrangú főérre válik szét, a lemez hasábjai hasonlóan. A bemetszések a főerek mentén húzott sugár feléig érnek.

G-H) Tenyeresen karéjos - A levélnyél több közel egyenrangú főérre válik szét, a lemez karéjai hasonlóan. A bemetszések a főerek mentén húzott sugár feléig nem érnek el.

A levéllemez széle

a) Fűrészes - A bemetszések és a kimetszések is hegyesek. Kétszeresen fűrészes, ha az egyes fogak is fűrészesek.

b) Fogas - A kimetszések hegyesek, a bemetszések ívesek. Kétszeresen fogas, ha az egyes fogak is fogazottak.

c) Csipkés - A kimetszések ívesek, a bemetszések hegyesek.

A levél keresztmetszete[szerkesztés]

Szövetrétegek:

1) A kutikula egy viasszerű anyag (kutin) által alkotott vízzáró, fizikai és kémiai behatások ellen védő réteg.

2) A felső epidermisz védi a növényt. Az epidermisz elsődleges bőrszövet, mely a gyökerek kivételével az egész növényt beborítja.

A felső és alsó epidermisz között helyezkedik el az alapszövetet tartalmazó zóna, a mezofillum:

3) Oszlopos szerkezetű a táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet (oszlopos vagy paliszád parenchima). Ebben a szövetrétegben sok a zöld színtest, itt zajlik a fotoszintézis.

4) A szivacsos alapszövet (szivacsos parenchima) a levél fonákán, az asszimilátumokat gyűjti (esetleg vizet tárol), laza szerkezete a fotoszintézishez szükséges gázcserét biztosítja.

5) Az alsó epidermisz szintén véd, valamint a gázcserenyílásokon keresztül párologtat.

6) Gázcserenyílás

7) A zárósejtek szabályozzák a gázcserenyílások méretét.

8) Xylem (farész). A gyökerek felől szállítja a vizet a sejtekhez.

9) Floem (háncsrész). A levelek irányából szállítja el az asszimilációs termékeket a növény többi része felé.

10) Szállító edénnyaláb.

Forrás[szerkesztés]

Turcsányi Gábor-Turcsányiné dr. Siller Irén:Növénytan