Szerkesztő:Freewales/Wales történelme

Joan Blaeu 1645-ös térképe Walesről

Wales történelme az őskortól egészen napjainkig szorosan összefonódik az Egyesült Királyság többi tagországának történetével. A terület első lakói a neandervölgyi ősemberek voltak, akik 230 000 éve érkeztek Walesbe. Az ókorban a rómaiak hajtották uralmuk alá a térség kelta törzseit. A kora középkorban számos egymással vetélkedő királyság jött létre, ezeket az Angol Királyság hódította meg 1282-ben I. Eduárd vezetésével. A következő évszázadokban az angol uralom ellenére a walesiek megőrizték különálló nyelvüket és kultúrájukat. A terület déli része a 19. században az ipari forradalom során rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül és a szénbányászat fontos központjává vált. 1997-ben egy népszavazáson a lakosság szűk többsége az önálló Walesi Nemzetgyűlés (ma Walesi parlament) létrehozására voksolt, azóta az ország számos területen autonómiát élvez. A walesi függetlenségi mozgalom 1925 óta aktív.

Őskor

Az emberiség jelenlétének legkorábbi bizonyítéka Walesben egy neandervölgyi állcsont, amelyet északon, a Pontnewydd-barlangban tártak fel. A lelet egy 11 éves gyermekhez tartozott, aki 230 000 éve, a korai kőkorszakban élt. A kőkorszakból származik egy másik ismert lelet, a Gower-félszigeten, a Pavilandi-mészkőbarlangokban feltárt 33 000 éves Pavilandi Vörös Hölgy csontváza is. A neve ellenére egy fiatal férfi csontjait tartalmazó sírban mamutkoponyából, elefántcsontból és kagylóhéjakból álló ékszereket is találtak. Az utolsó jégkorszakot követő időszakban vadászó és gyűjtögető életmódot folytató csoportok érkeztek a területre, és Kr.e. 4000-ben már az egyszerű földművelés és állattartás is megjelent. A neolitikumi időszak legjellegzetesebb építményei a temetkezési dombok, a dolmenek és cromlechek voltak. A leghíresebb walesi dolmen, Bryn Celli Ddu Anglesey szigetén épült fel. A fémmegmunkálás Kr.e. 2500-ban vette kezdetét,