Szerkesztő:ELVe/ÁtírásÉkírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ókori Közel-keleten ékírással írt nyelvek:

javasolt átírási irányelvei. Elsősorban azért, hogy végre egységes legyen. (Különös tekintettel a magyar-sumér, magyar-akármilyen nyelvrokonítási cikkekben lévő katasztrofális átírásokra, valamint, hogy egyértelmű legyen, hogy a szavak különféle formázásai mit jelentenek.)

Vonatkozó fogalmak: piktogram, ideogram, logogram, szillabogram, sumerogram, akkadogram, abdzsad, abugida, determinatívum, fonetikus komplementer, transzliteráció, transzkripció, polivalencia, ligatúra, ; hieroglifa (a fogalmak között meglehetős fogalmi zavar van ;), egyik gyakran a másik szinomímája, alesete vagy részhalmaza)

Az ékírás átírásáról általában[szerkesztés]

Ékírásos írásoknak nevezzük a jellegzetes „ék” formájú jelekkel írt írásokat. Mivel korai fázisában a sumer - minden ékírások őse - az általában ékjelként a köztudatban élő jelektől meglehetősen eltérő, azoknál jóval rajzosabb, technikailag inkább karcolt jellegű és erősen piktografikus jelekkel rendelkezett, ezeket is ide soroljuk. Az ékírás és a(z egyiptomi) hieroglif írás kialakulása nagyjából egy időre tehető, hogy volt-e valamilyen kölcsön- vagy egymásrahatás kettőjük között, az máig tisztázatlan. A két írástípus szerkezetileg nagyon hasonló (logogrammok + fonetikai komplementerek + determinatívumok; többszörös olvasatok), az egyiptomi azonban megmaradt képírásnak (legelvontabb fázisaiban is felismerhetők a képjelek), a sumer azonban már korai fázisaitól kezdve, az akkád birodalom alatt pedig teljesen absztrahálódott és az eredeti képjelekhez semmiben nem hasonlító, egyedi jeltárat (sign inventory) hozott létre.

1. fázis: Az ékírás kialakulása – Logografikus és szillabikus írások, determinatívumokkal[szerkesztés]

Sumér[szerkesztés]

Korai fázisában piktografikus, később logografikus vagy logofonetikus jeleket tartalmaz. Azaz egy jel jelölhet fogalmat, szót vagy szótagot is. A sumer írás legfontosabb jellemzője a hallatlan polivalencia, vagyis az a jelenség, hogy egy jelnek extrémen sok, akár 20 feletti olvasata is lehet.

2. fázis: Az ékírás áttétele egy más felépítésű nyelvre[szerkesztés]

Akkád[szerkesztés]

Az írás a sumerre épül, az akkád nyelv viszonyaihoz alakítva, nagyfokú egyszerűsödéssel, ami nem a jelek számában, hanem igen „katonás”, precíz formálásában mutatkozik meg. Az íráskép ekkor nyeri el számunkra is „megszokott” formáját. Az akkád változatlanul vette át a sumer jeleket, azonban több funkcióban alkalmazta őket.

A jelenség nagyban hasonlít a japán íráshoz, ahol a kínai szójeleket vették át kandzsiként, a saját hiragana és katakana pedig a japán nyelvhez szükséges fonetikai komplementumok írására szolgál.

3. fázis: Az ékírás akkádból történő átvétele[szerkesztés]

Mivel ezek a nyelvek nem sémiek, a jelek átvételekor ismét változások álltak be. Innen - és elsősorban e nyelvekre nézve - beszélünk sumero- és akkadogramokról. Ez utóbbi az akkád jelek ugyanolyan jellegű átvételét jelenti, mint ami korábban az akkád tett a sumér jelekkel.

3a. Elámi, eblai, urartui[szerkesztés]
3b. Hettita, hurri, hatti, lúviai[szerkesztés]

4. fázis: Az ékírásból derivált egyszerűsített írások[szerkesztés]

4a. Szillabikus (részleges abugida) írások, néhány logogrammal, determinatívumok nélkül[szerkesztés]

Óperzsa[szerkesztés]

Az óperzsa már kötött rendszerű (meghatározott számú) jellel rendelkező írás, formailag nyilvánvalóan a fentiekből ered, de azoktól teljesen eltérő. A jeleknek nincs többféle olvasata, valamennyi egy mássalhagzó + magánhangzó (a, i, u) kapcsolatot jelöl. Korlátozottan rendelkezik még néhány logogrammal a gyakrabban előforduló kifejezésekre (király, föld, isten).

4b. Abdzsad (tiszta mássalhangzós) írások[szerkesztés]

Ugariti[szerkesztés]

Az ugariti egészen speciális helyet foglala el a közel-keleti írások történetében, mivel ez az első és egyetlen, amely ékjelekkel írt ábécéírás. A jelek mindegyike egyetlen betűt jelöl, a mássalhangzók mellett három álef + a, i, u kombinációval.

Lásd még[szerkesztés]

Szír átírása[szerkesztés]

Etióp átírása[szerkesztés]