Szerkesztő:Csepimester/Népi építészetünk anyagi eszközei

Népi építészetünk anyagi eszközei

A Kárpát-medencére jellemző anyagokból építkeztek őseink. Fából, földből, vályogból (agyagos föld, szalmatöredék (szecska) vagy pelyva (törek), s olykor állati ürülék különböző arányú keveréke), agyagból, kőből, nádból, szalmából és égetett téglából készítették a házaikat.

Falak:

A népi építészet falait három főbb csoportra oszthatjuk. Földfalakra, fafalak és vegyes falak

A földfalak típusai:

1. hantfal: gyeptéglákat vágtak ki ásóval és kötőanyag nélkül téglakötéssel rakták le.
2. gömbölyeges sárfal: úgy készítették, hogy a vályogból kisebb gombócokat formáltak és kis száradási idő után ezeket helyezték egymásra. Bizonyos szint elérésekor tömörítették. 60-80 cm elkészült fal után legalább egy hétig szárították a falat, mielőtt továbbhaladtak volna.
3. rakott vályogfal: a gömbölyeges sárfalhoz hasonló, csak nem kézzel, hanem szerszámokkal (villával) készítették. A több szalmával készült vályogot villával helyezték egymásra. A villányi vályogot le kellett csapni, hogy összébb tapadjon. Nagyobb falat kellett csinálni, mert a fal szélei lazább szerkezetű és azt száradás után ásóval le lehetett faragni. Többnyire a nyílásokat kihagyták, de volt hogy az ablakok réseit utólag faragták ki.
4. sövény közé tömött földfal: a középkorban népszerű faltípus volt. Karókat vertek le (, vagy ástak el) és a közeit befonták ágakkal, majd az így keletkezett duplafal közét vályoggal kitöltötték és taposták. Itt is volt hagyva száradási idő. Miután a fal elkészült, az egészet telibe vakolták.

5. vert fal (tömésfal): végülis a sövény közé tömött földfal tovább fejlesztése. Annyiban különbözik, hogy a szerkezetben nem hagyták benne a sövényt. Karókat vertek le, azok belső felén pallókat helyeztek el (zsaluzták) és az így keletkezett közt töltötték ki vályoggal. Miután egy sáv elkészült és megszáradt a taposás után, a pallót fentebb emelték és folytatták a falazási eljárást. Az egész falat egyszerre csinálták, nem tettek különbséget a főfal és a válaszfal között. Az ajtót kizsaluzták, az ablakokat leginkább utólag vágták ki.

6. karóközös vagy mereglyés fal: folyók mentén, áradásos területeken alkalmazták. Tulajdonképp cölöpvázas szerkezet, ami azt jelenti, hogy cölöpöket vertek le, az tartotta a tetőszerkezetet, és a cölöpök közét kitöltötték vályoggal, teljesen elrejtve azokat a környezetétől. Árvíz esetén mutatkozott be a szerkezet legjobb tulajdonsága. A víz ki is moshatta a vályogot, de a tető a cölöpökön feküdve megmaradt, a kimosott vályogot pát hét alatt újra fel lehetett hordani, de a ház legdrágább szerkezetét már nem kellett újra megcsinálni.

7. rejtett cölöptámaszos fal:

8. vályogtéglás (nyerstéglás fal):

---

9. kőfal:

10. égetett téglafal:

A fafalak típusai:

1. boronafal:

2. fa keretvázas fal:

3. zsilipelt palló:

(4. Fachwerk: )

A vegyes falak típusai:

1. sövény:

2. nádfal:

3. cölöpágasos vázas fal:

4. cölöpvázasfal:

5. keretvázas szerkezet:

Födémszerkezetek

A födémnek nevezzük a vízszintes térelhatároló szerkezetet. Legegyszerűbb esetben nincs födém, népi építészetünkben általában a födém a földszintet választja el a padlásrésztől.

Fajtái:

1. gerendásfödém:

2. dorongfödém:

3. nádfödém:

4. pólyásfödém:

5. pórfödém: