Szerkesztő:Beroesz/KB

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalapácsos banda

Helyszín Németország  Magyarország
Célpontszélsőjobboldaliak
Időpont2018-2023
Típustesti sértés
Fegyverekkalapács, bot
SérültekNémetország14
Magyarország8

A kalapácsos banda (Hammerbande) néven ismertté vált csoport egy kelet-németországi gyökerű szélsőbaloldali csoport, amely erőszakot alkalmaz politikai ellenfeleinek megfélemlítésére és megfékezésére.

A csoport a kortárs nyilvánosságban több néven is előfordult. A szerveződést a német nyelvterületen leggyakrabban Lina E. körüli csoportosulás (Gruppe um Lina E.) említik. A német nyelvű sajtóban alkalmi jelleggel szélsőbaloldaliak csoportjának (Linksextremisten), Keleti Antifa-csoportnak (Antifa-Ost vagy Antifa-East) is nevezték, illetve az ellenük folyó per idején gyakran előfordult a Lina E. és vádlotttársai (Lina E. und weitere Angeklagte) megnevezés is. Leegyszerűsítően sokszor hivatkoznak rájuk ANTIFA-ként, ugyanakkor a szervezet méretében nem mérhető össze az ANTIFA-mozgalom egészével. A kalapácsos banda (Hammerbande) elnevezést a német bulvársajtó ragasztotta a csoportra, ezt az elnevezést budapesti támadásaik után a magyar nyilvánosság is átvette.

A radikális német baloldal az 1990-es évek közepétől erőszakot kizárólag dolog ellen alkalmazott. A KB jelentősége, hogy a német radikális baloldalon belül megtörte a személyek elleni erőszak tilalmát és a Vörös Hadsereg Frakció mintáját magáévá téve ellenfeleik ellen a személy elleni erőszak eszközével léptek fel. A csoport kerülte az emberölést, ugyanakkor kifejezetten törekedtek maradandó egészségkárosodás okozására. Fegyvereik kalapácsok, gumikalapácsok, botok és könnygáz voltak, amelyekkel lesből és szervezetten támadtak többnyire gyanútlan személyekre, akiknek fejét, karját és térdeit vették célba.

A csoport története[szerkesztés]

A csoport kialakulása[szerkesztés]

A csoport kialakulása Szászország területén történt a 2010-es évek második felében. A keletnémet nagyvárosokban már korábban is virágoztak a különböző baloldali csoportok. A 2014-es migrációs válság után az országban érezhetően megerősödött a radikális jobboldal tevékenysége, az ellenük való fellépés pedig mind jobban foglalkoztatta a szélsőbaloldali fiatalokat. Johannes Domhövernek, a csoport egyik tagjának 2022-es vallomásából az derült ki, hogy a szászországi szélsőbaloldal már 2017-ben tartott edzéseket szimpatizánsainak, ezen alkalmakon a neonácik elleni harcot gyakorolták. Maga a csoport a Kasselből származó Lina Engel körül kezdett kialakulni, ugyanakkor egy szélsőjobboldaliakat megtámadó kommandó ötlete nem Engeltől, hanem vőlegényétől, Johann Guntermanntól származott. A csoporthoz csatlakozók valamennyien érdeklődtek a szélsőbaloldali eszmék iránt, többen közülük egyetemen tanultak. A csoport magvát az ügyészség szerint 15-20 személy alkotta.

Taktika[szerkesztés]

A csoport taktikája a meglepetésre, a túlerőre és a pontos szereposztásra épült. A célszemély mozgását egy vagy több bandatag figyelte meg, akik a követés során kapcsolatban álltak a verőlegények vezetőjével. A megfigyelők feladata volt a célszemély bántalmazását vagy a terület elhagyását megnehezítő körülmények megfigyelése és a verőlegények vezetőjének tájékoztatása. A csoportban egy kijelölt személy terelte el a célszemély figyelmét. A figyelemelterelés állhatott köszönésből, egy ártalmatlan kérdésből (pl. mennyi az idő), illetve esetenként erre a személyre hárult az a feladat is, hogy az első ütést a célszemélyre mérje. A célszemélyt igyekeztek a lehető leggyorsabban a földre vinni, hogy menekülését vagy ellenállását megakadályozzák. Az ütések célpontjai a fej, a karok és a térdek voltak. Az ütlegelésben nem vett részt a banda minden tagja, néhányan csak a terepet biztosították, hogy az esetleg arra járók közül senki ne avatkozhasson közbe. A célszemély ütlegelésének időtartama körülbelül 30 másodperc volt, ennek leteltét a csoport vezetője jelezte, akkor az akció összes résztvevője meg kellett kezdje a visszavonulást. Egyes alkalmakkor a célszemélyt az ütlegelés zárásaként könnygázzal fújták le. A bűntett befejezését követően a csoport tagjai az előkészített eszközökkel távoztak a helyszínről.

A csoport rendszeresen gyakorlatokat szervezett tagjainak, amelyeket a sajtó szerint Tobias Edelhoff vezetett. Ezen alkalmak során gyakorolták a megfigyelést, a célszemélyek követését, a csoport irányítását, a célszemély figyelmének elterelését, illetve magát a megverést is. Az egyes gyakorlatok után a tagok megbeszélték az elkövetett hibákat, illetve szükség szerint módosítottak az eljáráson. A csoport tagjai konspiratív eszközökkel is éltek. Akcióik során arcukat eltakarták és kesztyűt viseltek. Az ütlegeléshez szükséges eszközeiket külön tasakokban szállították, az akciók után pedig lefertőtlenítették azokat, hogy elfogás esetén a bűncselekmény végrehajtását ne lehessen DNS-mintákkal bizonyítani.

Támadások Kelet-Németországban[szerkesztés]

A csoport tevékenységének idővonala[szerkesztés]

A csoport 2018-tól folytatott szervezett támadásokat olyan személyek ellen, akiket szélsőjobboldalinak tartottak. A célpontokat 2019 januárja után már Lina Engel választotta ki.

  • 2018. október 2-án a reggeli órákban lakóháza előtt egy négy fős álarcos csoport támadta meg Enrico Böhm-öt, a lipcsei városi tanács képviselőjét, aki korábban az NPD frakciójának tagja volt. A támadók a képviselőt könnygázzal lefújták, majd összeverték és könnygázzal fújták le. Böhmnek eltört a térdkalácsa és több sérülést szenvedett az arcán. A politikus a támadásról annyit tudott elmondani, hogy azt öt férfi követte el.[1]
  • 2018. október 30-án Wurzenben az önmagát neonáciként azonosító, korábban politikailag motivált erőszakos bűncselekmények miatt elítélt Cedrik Scholz ellen követtek el támadást. Otthona előtt négy férfi ún. viperával támadta meg, Scholz gerinctörést és zúzódásokat szenvedett.[2]
  • 2019. január 8-án a csoport egy tagja észlelte, hogy egy közterületen dolgozó csatornatisztító munkás olyan sapkát visel, amelyet ők szélsőjobboldali márkaként ismertek. A csoport spontán módon megtámadta a munkást, aki a fején és a hátán életveszélyes sérüléseket szenvedett. (Az áldozat nem volt szorosan köthető a szélsőjobboldalhoz, a sapkát hidegre hivatkozva a felesége találomra választotta ki számára az otthonukban hányódó ruhadarabok közül. A megtámadott kezdetben nem is tudta, hogy miért és kik verhették meg, eleinte egy román nemzetiségű munkatársára gyanakodott.[3]) Ez volt az első támadás, amelyben Lina Engel személyesen is részt vett.
  • 2019. január 19-én Dessau-Roßlau vasútállomáson a hatan vascsövekkel, kőműves kalapáccsal és szögekkel kivert kalapáccsal támadtak egy négy fős szélsőjobboldali csoportra. A megtámadottak mindegyike megsérült, hárman kórházba kerültek, egyikük agysérüléssel.[4][5] A támadás megszervezésével és kivitelezésével 2023-ban vádolták meg Lina Engelt, Johann Guntermannt és Tobias Edelhoffot.[5][6]
  • 2019. október 19-én az esti órákban a csoport 10-15 tagja rajtaütést hajtott végre az eisenachi Bull’s Eye nevű kocsma ellen, amelyet radikális jobboldaliak látogattak. A támadók betörték az ablakokat, összeverték a kocsmát üzemeltető Leon Ringlt, illetve az ott tartózkodó négy vendéget.[7] Az itt megvert személyek egyikének vallomásával vált egyértelművé, hogy a támadó csoport „műveleti irányítója” nő.
  • 2019. október 21-én a csoport két tagja rajtaütést hajtott végre a dortmundi Tønsberg ruhabolt ellen, ahol a szélsőjobboldaliak által kedvelt ruhamárkákat árultak. A videokamerával rögzített rajtaütés során az árukészletet bitumennel és vajsavval locsolták le, majd egy molotov-koktéllal megkísérelték a bolt felgyújtását.
  • A német rendőrségen belül 2019 novemberére bizonyossá vált a gyanú, hogy a szélsőjobboldaliak elleni támadásokat egy szervezett szélsőbaloldali csoport követi el. A csoport felderítésére létrehozták a Sonderkommando Linksextremismus (baloldali szélsőségekkel foglalkozó különítmény, röviden SoKo LinX) nevű nyomozócsoportot.
  • 2019. december 13-án Lina Engel két kalapácsot lopott egy barkácsboltból, ahol a biztonsági őr ezt észrevette. Engel megütötte az őrt és elmenekült, de a rendőrök elkapták és az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. A csoport tagjai még aznap éjjel újra rátámadtak a Bull’s Eye kocsma otthonába hazaérkező vezetőjére. Leon Ringl ezúttal azonban eredményesen védekezett, egy tapétavágót vett elő, amivel a támadókat meghátrálásra késztette. A támadók az épület előtt vasrudakkal és könnygázzal támadtak a Ringlt hazaszállító autóra és annak utasaira. A rendőrök a három autóval menekülő támadócsoportot Ramsborn városrészben és Wommen területén megállították. A Ramsbornban megállított autóban a rendőrök Lina Engelt és Lennart Zaphod Arningot találták, valamint a támadáshoz használt baltanyelet és az autó valódi rendszámait. A támadók másik autóját Wommenben állították meg. Az autóban maradt Jannis Rohlingot letartóztatták, Tobias Edelhoff és egy társa azonban elmenekült. Edelhoff a szántóföldeken át kóborolva próbált egérutat nyerni, de a rendőrök végül a B400-as országút mellett megtalálták. A harmadik autóval menekülő Philipp Jonathan Mohrt és Johannes Domhövert gyorshajtás miatt bemérte az A4-es autópálya egy kamerája, később emiatt azonosítani tudták őket.
  • 2020. február 15-én a Drezdából Lipcsébe tartó vonaton tartózkodó Lina Engel egy hat fős csoportot figyelt meg, akik korábban a drezdai bombázásokra emlékező tüntetéseken vettek részt. A vonatról leszálló jobboldaliakat egy 15-20 fős felfegyverkezett csoport támadta meg a wurzeni vasútállomáson, a megtámadottak közül négyen életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A csoportot irányító Lina Engel nem vett részt a támadásban, hanem a vonatról le sem szállva továbbutazott Lipcsébe.
  • A csoport egy jobboldali jogászt, Brian E-t is kiszemelt magának. A rendőrség azonban figyelmeztette a célpontot, aki elfogadta a védelmét szolgáló rendőri kíséretet. A támadást szervező csoport vezetője észlelte a Brian E-t kísérő rendőröket, így közvetlenül az akció előtt elálltak a támadás tervétől.


Engelt elsőként 2020. július 20-án vették őrizetbe, majd öt nap vizsgálati fogság után elengedték. Engel őrizetbe vételének hírére a csoport több tagja is illegalitásba vonult. Eltűnt a rendőrség elől Johann Guntermann, a rajtaütések ötletgazdája is. 2020. november 4-én a Szászországi Rendőrség ismét őrizetbe vette Engelt. Az ügyészség a nőt bűnszervezet vezetésével, rablótámadással, súlyos testi sértéssel, birtokháborítással, lopással és okiratok hamisításával vádolta meg.

https://www.presseportal.de/blaulicht/pm/14981/4755162

Németországi büntetőperek[szerkesztés]

A csoport ellen 2021 májusában a Szövetségi Ügyészség emelt vádat. Az ügyészek bűnszervezet létrehozásával, súlyos testi sértéssel, rablással, a közrend különlegesen súlyos megzavarásával, okmányhamisítással és rongálással gyanúsította meg a csoport tagjait. A csoport öt tagja elleni büntetőeljárás 2021. szeptember 8-án kezdődött meg Drezdában. A per kezdetét követően, legkésőbb 2022 tavaszától Johannes Domhöver együttműködött az ügyészséggel és a rendőrséggel, az ügyben részletes vallomást tett. Beszámolóiból fény derül a csoport működésének jellemzőire, az egyes támadások részleteire és a szervezet struktúrájára is. Domhöver „árulása” valóságos főnyeremény volt a hatóságok számára, akik hosszú idő után először nyertek bepillantást a radikális baloldal működésébe, illetve tudomást szereztek a csoport addig ismeretlen tagjairól is. A szövetségi ügyészség pertechnikai okokra hivatkozva ejtette a Domhöver elleni vádat, a férfi egyéb ügyeit egy külön perben dolgozták fel.

  • A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Lina Engel részt vett a csatornamunkás elleni támadásban, a wurzeni vasútállomáson történt támadásban és a Bull's Eye nevű vendéglő üzemeltetője elleni támadásokban. A bíróság bűnösnek találta bűnszervezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértés, rongálás, lopás és kényszerítés bűntettében, ezért őt 5 év és 3 hónap börtönbüntetésre ítélte. Engel ellen további büntetőpert is előkészítettek, az ügyészség 2023 őszén a nőt és egy társát a roßlaui vasútállomáson elkövetett támadás ügyében gyilkossági kísérlettel vádolta meg.
  • Jannis Rohlingot a bűnszervezet támogatásában találta bűnösnek a bíróság, ezért őt 2 év 5 hónap szabadságvesztésre ítélte. Rohlingot felmentették a Bull's Eye vendéglő ellen 2019 októberében elkövetett támadásban való részvétel vádja alól.
  • Lennart Arningot bűnszervezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértés, rongálás, és okirat-hamisítás bűntette miatt három év szabadságvesztésre ítélték.
  • Philipp Jonathan Mohrt a bíróság bűnszervezet tagjaként elkövetett többszörös súlyos testi sértés, súlyos testi sértést célzó bűnsegédlet és rongálás miatt a bíróság három év és két hónap szabadságvesztésre ítélte.
  • Johannes Domhöver esetében az ügyészség díjazta az együttműködést. A férfi ellen a bűnszervezetben betöltött tagság miatti vádat visszavonták, majd később egy regionális bíróság mindössze egy napi tárgyalás után Domhövert 18 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte rongálás és testi sértés miatt. Domhövert az ítélet után a hatóságok bekapcsolták a tanúvédelmi programba és eltűnt a nyilvánosság elől.

Támadások Magyarországon[szerkesztés]

A csoport a németországi perek idején nem szüntette meg tevékenységét. A szabadlábon lévő tagok újabb akciót szerveztek. Az újabb támadásokra az európai radikális jobboldal éves találkozójaként számon tartott, a Budai-hegységben megrendezett Becsület napja és Kitörés teljesítménytúra adott lehetőséget. A csoport tagjai magyar szimpatizánsokkal vették fel a kapcsolatot, akik vállalták, hogy Budapesten egyfajta rezidensi szerepet magukra vállalva segítenek nekik a városi tájékozódásban és a szélsőjobboldaliak azonosításában. A tervük az volt, hogy a rendezvényre érkező jobboldaliakat ruházatuk alapján azonosítják, majd lesből támadva bántalmazzák őket. A kalapácsos banda tagjai valószínűleg 2023 februárjában érkeztek Magyarországra. A csoport négy támadás során összesen nyolc főt bántalmazott súlyosan.

  • 2023. február 9-én délelőtt a Fővám téren három lengyel turistát támadtak meg.[8] Két turista töréses sérüléseket szenvedett, harmadik társuk zúzódásokkal megúszta. A turistákat azért választották ki célpontnak, mert fekete ruházatukról arra következtettek, hogy szélsőjobboldaliak.
  • 2023. február 10-én délelőtt tarsoly alakú táskát és terepszínű nadrágot viselő férfit láttak meg, amiből arra következtettek, hogy az neonáci lehet. A férfit a csoport magyar kapcsolata meg is kérdezte, hogy a Becsület napi rendezvényekre megy-e, amire a későbbi sértett tagadó választ adott, mondván hogy neki dolgoznia kell, nem ér rá rendezvényeket látogatni.[8] Ennek ellenére a munkahelyére igyekvő férfit követték, majd a gazdagréti lakótelepen utolérték és megverték. Ez volt az egyetlen alkalom a budapesti támadások során, amikor a banda megkísérelte ellenőrizni, hogy tényleg szélsőjobboldalit szemeltek-e ki bántalmazásra.
  • 2023. február 10-én este a Bank utcában orvul támadtak egy házaspár férfi tagjára, a hátulról leütött férfit az öt fős támadó csoport összeverte.[8]
  • 2023. február 11-én hajnalban a budai Mikó utcában szintén egy házaspárt vertek meg, a támadó csoport hat főből állt.[8]

Az ANTIFA kiáltványát ismerő magyar rendőrség számára már az első támadás után világossá vált, hogy a fővárosban valamifajta embervadászat kezdődött. Ezt erősítette, hogy az áldozatok nem ismerték egymást, közöttük az egyetlen összekötő kapocs az volt, hogy valamennyien a szélsőjobboldali szubkultúrát jellemző ruhadarabokat (is) viseltek. A rendőrség külön nyomozócsoportot állított rá az ügyre, amelynek létszáma egyetlen napa alatt 45 főre bővült. A csoport a vallomások és a térfigyelő kamerák képei alapján igyekezett minél több adatot begyűjteni a támadókról. Az adatgyűjtés sikeres volt. A városi járőrök a ruházat leírása alapján rá is ismertek Tobias Edelhoffra, az őt szállító taxit megállították, a férfit pedig letartóztatták. A rendőrök elfogták az olasz Ilaria Salist, illetve a német rendőrség előtt addig ismeretlen Anna Christina Mehwaldot is. Elkövetőként azonosították Johann Guntermann, Emilie Dieckmann, Nele Philippine Maya Aschoff, Paul Joscha Müntlich és Clara Wittkugel német, illetve Gabriele Marchesi olasz állampolgárokat. Őket a magyar rendőrök nem tudták elfogni, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük.[9] A nyomozók szerint a Budapesten akciózó csoport akár 15 személyből, német, görög és olasz állampolgárokból állhatott, közülük mindössze hármat sikerült elfogni.

Budapesti büntetőper[szerkesztés]

A rendőrség az elfogott három fő esetében 2023 októberére fejezte be a nyomozást.[10]

  • Tobias Edelhoff számára az ügyészség 3 év 6 hónap fegyházbüntetést kért, ha a férfi a bűnösségét beismeri. Edelhoff ennek megfelelően bűnösnek vallotta magát az előkészítő ülésen. A bíróság az ügyészség indítványától eltérően 3 év szabadságvesztésre ítélte, illetve Magyarország területéről bűnszervezetben való részvétel miatt kiutasította.[11][12] Az ítéletet sem a magyar ügyészség, sem a német férfi nem fogadta el.[13]
  • Ilaria Salist az ügyészség négy támadásban való részvétellel vádolta meg, amely miatt 11 év szabadságvesztést kért számára, amennyiben a nő a bűnösségét beismeri. Salis bűnösségét nem ismerte be. A magyarországi jobboldali közvéleményt szinte sokkolta, hogy Salis a tárgyalást előkészítő ülésen az arcán széles mosollyal, a megbánás vagy a lehangoltság legkisebb jelen nélkül jelent meg. A baloldali közvéleményt ezzel szemben az háborította fel, hogy Salist láncra verve vezették a tárgyalóterembe. Salis mellett az európai baloldali köröket megmozgató szolidaritási hullám bontakozott ki, az ellene folyó eljárást a jobboldali magyar kormány bosszúhadjáratának próbálták beállítani. A Salist támogató sajtóakciók során nem magát a pert kifogásolták, hanem elsősorban Salis fogvatartásának körülményeit, amelynek kapcsán a szabadlábra helyezése vagy házi őrizete mellett foglaltak állást. A nemzetközi nyomás és Salis támogatóinak szerepvállalása (szereztek házi őrizetre alkalmas lakást) ellenére a bíróság a nőt nem helyezte szabadlábra.
  • Anna Christina Mehwald harmadrendű vádlottként tagadta részvételét a támadásokban és magában a csoportban is. Az ügyészség esetében is 3 év 6 hónap börtönbüntetést kért. A nő volt a budapesti per egyetlen vádlottja, aki szabadlábon védekezhetett.

A csoport idővonala

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Vermummte überfallen Stadtrat Enrico Böhm (német nyelven). Leipziger Volkszeitung, 2018. október 2. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  2. War Lina E. bei Angriff auf Wurzener Neonazi dabei? (német nyelven). Leipziger Volkszeitung, 2021. szeptember 29. [2022. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  3. Wiebke Ramm: »Das ist ein Nazi, der hat es verdient« (német nyelven). Spiegel, 2021. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. február 27.)
  4. Angriff am Bahnhof Roßlau: Drei Schwerverletzte - Rechte von Unbekannten überfallen (német nyelven). Mitteldeutsche Zeitung, 2019. január 20. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  5. a b Szemán László János: Gyilkossági kísérlettel vádolják a budapesti embervadász antifákat (magyar nyelven). Pesti Srácok, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  6. Thilo scholtyseck: Mordversuch mit Zimmermannshammer. Neue Ermittlungen gegen Lina E. und ihre Hammerbande (német nyelven). BILD, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  7. Peter Maxwill: Sprengsatz am »Bull's Eye« (német nyelven). Spiegel, 2021. január 14. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  8. a b c d P. L.: Külföldiekből és magyarokból álló radikális csoport vert össze sorozatban embereket Budapesten (magyar nyelven). Népszava, 2023. december 13. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  9. Antifa támadás: újabb körözések (magyar nyelven). Magyar Rendőrség, 2023. március 31. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  10. Á. B.: Súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják a Budapesten embereket összeverő antifákat (magyar nyelven). Népszava, 2023. október 9. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  11. Megszólalt az RTL-nek az apa, akinek lányát 11 évre börtönbe küldené az ügyészség a budapesti antifasiszta támadások miatt (magyar nyelven). RTL, 2024. január 29. (Hozzáférés: 2024. március 4.)
  12. Beismerte tettét Tobias Edelhoff, az embervadász antifa Hammerbande kiképzője, 3 év fegyházat kapott (magyar nyelven). Pesti Srácok, 2024. január 29. (Hozzáférés: 2024. március 4.)
  13. Kacskovics Mihály Béla: Budapesti antifa-támadások: Három évet kapott az egyik elkövető, a fő vádlott és egy társuk mindent tagadnak (magyar nyelven). HVG, 2024. január 29. (Hozzáférés: 2024. március 5.)