Szerkesztő:Aguzol/piszkozat
A közömbösségi görbe a fogyasztói tér egészében elhelyezkedő, egymással közömbösségi viszonyban álló jószagkasarak. Megkülönböztetünk egyszerű/általános és speciális alakú közömbösségi görbét.
Általános közömbösségi görbék[szerkesztés]
Az egyszerű közömbösségi görbék negatív meredekségűek. Az egyik termékből akkor tudunk többet fogyasztani, ha a jószágkosár másik termékéből kevesebbet, azaz ha xA mennyiség helyett xB-t szeretnénk fogyasztani, akkor yA mennyiséget le kell csökkentenünk yB-re. Ennek alapján meghatározható a helyettesítési ráta, amely az A és B pontokat összekötő szelőegyenes meredekségével egyezik meg.
Speciális alakú közömbösségi görbék[szerkesztés]
Az ún. jól viselkedő közömbösségi görbéknél a termékek közötti helyettesíthetőség nem tökéletes, ezt fejezi ki a csökkenő helyettesítési határráta. A speciális alakú közömbösségi görbék esetében olyan termékek jelennek meg, melyek esetében a helyettesítés vagy a kiegészítés adott arányban tökéletes.
Tökéletesen helyettesítő termékek közömbösségi térképe[szerkesztés]
Két jószág esetében akkor beszélünk tökéletes helyettesítésről, ha valamennyi 1. jószág pontosan ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint valamennyi 2. jószág. Például egy csoki elfogyasztása ugyanolyan értékű a számunkra, mint két almáé. Ugyanígy a margarin ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint a vaj. Tökéletes helyettesítés esetén a közömbösségi görbék egymással párhuzamos egyenesek lesznek. Ebben az esetben az MRS állandó: U0<U1<U2
Tökéletesen kiegészítő termékek közömbösségi térképe[szerkesztés]
Két jószág egymásnak tökéletes kiegészítője, ha meghatározott arányban és mindig csak együtt kerülnek fogyasztásra. Például ha egy dobozos üdítőitalt szeretnénk fogyasztani, kénytelenek vagyunk megvenni az italt és a dobozt is. Vehetünk éppenséggel több italt, mint amennyi dobozunk van, vagy fordítva, több dobozt, mint amennyi italunk van, de azokkal nem megyünk semmire. Ugyanígy a benzin és az autó esetében. Tökéletesen kiegészítő termékek közömbösségi térképe Itt közömbösségi görbéink L alakúak lesznek.
Semleges - hasznos jószágok esete[szerkesztés]
Ha a két jószág egyike közömbös a fogyasztó számára, azaz mindegy a számára, hogy mennyit fogyaszt belőle, a közömbösségi görbék egyenesek lesznek – például, ha az alma volna közömbös jószág, akkor a közömbösségi görbék vízszintesek, ha a csoki, akkor függőlegesek lennének. Semleges-hasznos jószágok esete Ha mindkét jószág közömbös, akkor a jószágtér minden pontja egyenértékű a fogyasztónak, így nem értelmezhetünk közömbösségi görbéket.
Káros - hasznos jószág közömbösségi görbéi[szerkesztés]
Valamelyik jószág károssága azt jelenti, hogy ebből a jószágból az egyén szívesebben nem fogyaszt, mint fogyaszt, illetve minél nagyobb a fogyasztott mennyiség, annál rosszabb a számára. Ha az egyik jószág káros, a másik pedig hasznos (azaz se nem káros, se nem közömbös), a közömbösségi görbék pozitív meredekségűek lesznek. Káros-hasznos jószág közömbösségi görbéi Külön esetet jelent, amikor mindkét választható jószág káros. Ekkor a közömbösségi görbék negatív meredekségűek, viszont konkávak lesznek.