Szőllősi Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőllősi Antal
Született1825. május 23.
Makó
Elhunyt1899. április 10. (73 évesen)
Makó
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Szöllősi Antal (Makó, 1825. május 23.Makó, 1899. április 10.[1]) magyar református lelkész.

Életpályája[szerkesztés]

Makón tanult; innen került Debrecenbe, ahol 1847–1848 között köztanító volt. 1848-ban megválasztották segédlelkésznek. 1853-tól másodlelkész volt. 1854–1898 között szolgálta a makói reformátusokat.[2] 1873-tól vezető lelkész lett. 1876. november 5-én az újvárosi református templom alapkövét Csécsi Nagy Miklóssal együtt tette le. 1885-ben Földeákon iskolát alapított.

Munkássága[szerkesztés]

Önálló kiadványai és dolgozatai arról árulkodnak, hogy még ha nem is művelte szakszerűen a magyar protestantizmus történelmét, széles körű ismereteket szerzett e téren. Választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Elsőként kezdte meg a tanyai iskolák megszervezését. Részt vett a Csanád vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat megalapításában is. Helytörténeti írásokat közölt, lapszerkesztő is volt.

Családja[szerkesztés]

Szülei Szöllősi István és Ecsedi Eszter voltak.[3] 1856. április 20-án a makó-belvárosi református templomban házasságot kötött Juhász Karolinával (1839–1932).[4] Hét gyermekük született: Lujza Emília (1857–1937), Karolina (1859–1867), Antal (1861–1930), Vilma Flóra (1863-?), Ilona Borbála (1867–1926), Borbála Aranka (1868–1903) és Anna Karolina (1873–1913).

Művei[szerkesztés]

  • Nazarénusok (Két prédikáció) (Hódmezővásárhely, 1870)
  • A nazarénusokról (Debrecen, 1871)
  • Sibolti Demeter (1888)
  • Viszonválasz helyett appelláta (1891)
  • A dunántúli ág. hitv. ev. egyház 1598-iki törvénykönyve (Könyvismertetés, 1892)
  • Thury Etele „Dragoni Gáspár”-ja (1896)
  • Még egyszer Dragoni (1896)

Emlékezete[szerkesztés]

Szőllősi Antal lelkipásztor emléktáblája Makón (Református ótemplom)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]