Simó Ferenc (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simó Ferenc
Született1878. július 28.
Szilágynagyfalu
Elhunyt1919. november 19. (41 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró
SablonWikidataSegítség

Kis-solymosi Simó Ferenc, K. Simó Ferenc (Nagyfalu, Szilágy vármegye, 1878. július 28.Budapest, 1919. november 19.)[1] újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Előkelő és régi Szilágy megyei család sarja. Szülei Simó Ferenc és Bayer Terézia. Már pesti jogászkorában foglalkozott újságírással. A Magyarságnál kezdte pályáját, amely azután egyre viszontagságosabb alakulatokat vett. Elkerült Kolozsvárra, Fiuméba, Olaszországba. Írt elbeszéléseket, verseket, kis színdarabokat, amelyeket idegen színpadokon is adtak. A koalíció idején vetődött vissza Budapestre és 1908-tól tizenegy éven át a Pesti Hírlapnál dolgozott, ahonnan átment a Nemzeti Újsághoz. 1903. június 9-én Budapesten feleségül vette Weichand Margit Paulát.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Őszi rózsák. Költemények. Zilah, 1898. (Ism. Vasárnapi Ujság 47. sz.)
  • Négy fiú története. Budapest, 1902.

Színművei[szerkesztés]

  • A korona vértanúja. Regényes színmű. Bemutató 1909. május 22-én, a Vígszínkörben.
  • Guillotine, színész-dráma 1 felvonásban. Első előadása 1911. június 1.
  • A bűn virága, népdráma. Bemutató 1911. június 16.
  • Lulu hercegnő. Bemutató 1911. június 17.
  • A millió rabja, dráma 1 felvonásban. Bemutató 1911. augusztus 7.
  • A sötétség forradalma, dráma (1911.)
  • Holmes tanár találmánya (1911.)
  • Nyolcvan év multán (1911.)
  • Enyveshát, bohózat (1911.)
  • A lőportorony
  • Sötét a város
  • Vitriol

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]