Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-50-1
Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Ő alkotta meg többek között az első elektromotort, mondta ki az öngerjesztés elvét, írta le elsőként a dinamóelvet, ismerte fel a feszültségsokszorozás jelenségét. Bár Magyarországon már 1746-ban megjelent az első, elektromossággal foglalkozó tankönyv, az elektrodinamika kutatását és oktatását ő kezdte el.
A 19. századot joggal nevezhetjük az elektromosság korszakának. Volta 1800-ban állította össze az első, elektromos áramot termelő oszlopot — Arago szerint ez volt a legcsodálatosabb eszköz, amit ember valaha felfedezett; a század nagy eredményeit pedig az az 1901-es hír tetőzte be, hogy Marconinak sikerült hullámokkal, drót nélkül összekötnie Európát és Amerikával. E két időpont között a század zseniális kutatói fokozatosan feltárták az elektromos áram sokféle tulajdonságát, hatását, és ezek gyakorlati alkalmazásai megváltoztatták az emberi civilizáció arculatát. Ebbe a munkába a 19. század negyedik évtizedétől Magyarország is bekapcsolódott, jó ideig egyedül Jedlik munkásságával. Hátramaradt írásainak alaposabb feldolgozása azt mutatta, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező fizikai szertárak csendes munkása nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.
„ | Mi magyarok nem vagyunk olyan gazdagok nagy emberekben, hogy könnyelmű felületességgel elhanyagolhatnók őket. Kell, hogy emléküket tiszteljük, hagyatékukat szerető gonddal őrizzük. Az angoloknak nagyjaik számára megvan a Westminster Apátságuk, a franciáknak a Pantheonjuk. Mi csak szellemünkben tudunk pantheont készíteni nagy íróink, politikusaink, tudósaink emlékének. Ezek sorába kell, hogy méltó hely jusson Jedlik Ányosnak, a múlt évszázad csendben, önzetlenül dolgozó tudósának is. | ” |
– Holenda Barnabás: Jedlik életrajza, alkotásai |