Rubídium-szelenid
| rubídium-szelenid | |
| |
| __ Rb+ __ Se2− | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 31052-43-4 |
| PubChem | 169243 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Rb2Se |
| Moláris tömeg | 249,89 |
| Megjelenés | erősen higroszkópos, színtelen kristályok[1] |
| Sűrűség | 3,22 g·cm−3[2] |
| Olvadáspont | 733 °C[2] |
| Oldhatóság (vízben) | reagál[3] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | toxikus, környezetre veszélyes |
| R mondatok | R23/25 R33 R50/53 |
| S mondatok | (S1/2) S20/21 S28 S45 S60 S61 |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A rubídium-szelenid kémiai vegyület, a hidrogén-szelenid rubídiumsója, képlete Rb2Se.
Előállítása[szerkesztés]
A rubídium-szelenid higany-szelenid és rubídium reakciójával állítható elő.[4] Elemeiből történő szintézise is lehetséges folyékony ammóniában.[5]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Kristályai köbösek, tércsoportja: . Rácsállandója: a = 801,0 pm, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.[1]
Felhasználása[szerkesztés]
A rubídium-szelenidet – cézium-szeleniddel együtt – napelemekben használják.[6]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumselenid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 692 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ a b Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 336 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ Sablon:Alfa
- ↑ Alfred Bergmann: Über die Darstellung und Eigenschaften von Caesium-und Rubidium-Sulfid, Selenid und Tellurid. In: Zeitschr. f. anorg. u. allg. Chem. 1937, 231, 3, S. 269–280, doi:10.1002/zaac.19372310306.
- ↑ Joseph William Mellor: A comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry. (hely nélkül): Longmans & Green. 1963. korlátozott előnézet a Google Könyvekben
- ↑ University of California: Solid state technology, Band 4. (hely nélkül): Cowan Pub. Corp. 1961. korlátozott előnézet a Google Könyvekben