Pethes János

Pethes János
Született	1857. február 25. Kamocsa
Elhunyt	1928. március 30. (71 évesen) Kőszeg
Foglalkozása	tanár szakíró újságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Kecskeméti Pethes János (Kamocsa, 1857. február 25. – Kőszeg, 1928. március 30.) tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi író, újságíró.

Élete

Pethes Lidia fia. Tanult Pápán a református főiskolában, Modorban az állami tanítóképzőben és Budapesten a pedagógiumban. Elemi iskolai tanító volt Felsőőrben (Vas megye) egy évig, Madaron (Komárom megye) kettőig. Polgáriskolai tanár volt Kőszegen (Vas megye); ahonnét egy év múlva a budapesti I. kerületi polgári iskolai tanítóképzőhöz nevezték ki gyakorlóiskolai tanítónak. 1885-ben saját kérelmére a csurgói állami tanítóképző segédtanárává neveztetett ki. 1893-ban a rendes tanárrá léptették elő és 1903-ban lévai állami tanítóképző igazgatójává nevezték ki. Neje Strausz Teréz volt.

Cikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba (1877); a Komáromi Lapokba írt Tollagi álnév alatt 1882-1883-ban; a galgóczi Nemzeti Népiskolába (Tollagi Jónás név alatt is); 1883-ban névleg főmunkatársa, tényleg azonban szerkesztője volt a Kőszeg és Vidékének; később a Néptanítók Lapja, Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny, Iskolai Szemle; a győri Dunántúli Protestáns Közlöny, pápai Dunántuli Protest. Lap, soproni Evangélikus Népiskola, a pécsi Néptanoda, M. Pestalozzi, Független Ujság, M. Szó szintén hozták czikkeit, melyek különösen nevelés-történelmi és psychologiai tárgyuak voltak, a csurgói Iskolai Szemlében (1887. A népiskola tankönyvei), a Magyar Paedagogiában (1894. A magyar nyelvi póttanfolyamok).

Művei

• Hangya könyvecske vagy utasítás a tanítók észszerű nevelésére. Írta Salzmann G. Keresztély, ford. Csurgó, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 24. sz.).
• Kazinczy Ferencz mint paedagogus. Csurgó, 1890.
• Arany kalászok. B. Eötvös József műveiből összegyűjtve. Csurgó, 1890.
• Melanchton Fülöp élete. Jutalmazott pályamunka. Budapest, 1897. (Luther-társaság kiadványa XXVIII.).
• Tapasztalatok a gyermekek szellemi képességeinek fejlődéséről. Tiedemann után ford. Sopron, 1898.
• Vezérkönyv a számtanításhoz tanítók és tanítónövendékek számára. Az Ambros-Kopetzky-féle «Példatárak»-hoz alkalmazva. Nagy-Kanizsa, 1901.
• Gyermekpsychologia. A szülők, tanítók és tanítónövendékek számára. Budapest, 1901. (Népnevelők Könyvtára 7-9. Ism. Vasárnapi Ujság 14. sz.).
• Számtani példatár, a népiskolák VI. osztálya és ismétlő iskolák számára. Ambros és Kopetzky után. Nagy-Kanizsa, 1902.

Álnevei és jegyei

P., Tollagi, Jónás, Yancsy, Kecskeméti János és (**).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Bp., Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942.
• Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997.
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.