Orloj
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Óvárosi tér, Orloj részlete | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Orloj
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 13″, k. h. 14° 25′ 15″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 13″, k. h. 14° 25′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orloj témájú médiaállományokat. | |
Az Orloj Prágában az Óváros téren álló Óvárosi városháza déli oldalán látható óramű, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik.
Története[szerkesztés]
1410-ben készítette Mikuláš Kadaňi mester Jan Ondřej alias Šindel (1375—1445) tervei alapján. Az eredeti két számlap egyike sem maradt fenn; a mostaniakat 1790-ben, az óra nagyjavítása során szereltette fel Antonín Strnad (1749-1799), a Klementinum csillagvizsgálójának igazgatója.[1]
A felső részében lévő ablakban 1597 óta minden órában elvonulnak az apostolok. Egy helyi legenda szerint az órát „Hanus mester” készítette, s avégett, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, és hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.
Mit mutat az óra?[szerkesztés]
Az arany kézzel és napszimbólummal ellátott mutató mutatja:
- a közép-európai időt (a fix számlapon lévő római számokkal),
- az olasz órát, azaz az előző nap napnyugtájától számított időt (a külső mozgatható számlap gótbetűs számain) és
- bolygóórákat (az arany masnikon fekete arab számokkal).[1]
Az utóbbiak hossza egyenlőtlen, mert az időtávot, amikor a Nap a horizont felett van, mindig 12 részre osztják, függetlenül a különböző évszakokban a „fehér” napok eltérő hosszától. A csillaggal jelölt kéz a sziderális időt mutatja (a római számokkal ellátott számlapon).[1]
Szilárdan kapcsolódik hozzá egy excentrikusan elhelyezett arany kör — az ekliptika. Az ekliptikán jól láthatóak az állatöv jegyei, bennük a Nappal és a Holddal. Az ekliptika kerülete kb. napi 4 perccel gyorsabban forog, mint az óramutató, így a napszimbólum évente egyszer megkerüli az ekliptikát. A téli hónapokban lejjebb, nyáron magasabban van. A számlap területe három színes részre osztott: a világoskék a nappali eget jelöli, a lila a hajnalt és az alkonyt, a fekete az éjszakát. Ezek segítenek az égitestek irányszögének és magasságának, keltük és nyugtuk leolvasásához. Felismerhetők a Hold fázisai is. A csillagászati óra alatt van egy kör alakú festett naptár is. Évente egyszer fordul körbe, és egy nyíl az aktuális napot jelzi.[1]
A körbejáró apostolok[szerkesztés]
A bal oldali ablakban:
A jobb oldali ablakban:
Sokféle jelképes bábu is leköti a nézők figyelmét. A csontváz és a homokóra az idő múlását, az emberi lét mulandóságát jelképezi. Látható továbbá a hiú, a fösvény és a török (a bujaság szimbóluma).[2] Legutóbb a második világháború után újították fel.
Érdekességek[szerkesztés]
Az óra sajátos, a második világháború után szocreál stílusban újraalkotott változata Olomouc főterén a városháza tornyát díszíti.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1981) ISBN 963-243-185-5
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp., 1974) ISBN 963-243-155-3
- Az Orloj hivatalos weblapja (angol)
- ↑ Miroslav Braz: Miroslav Braz: Prague Sundial Trail
További információk[szerkesztés]
- A prágai Orloj Helló Prága Archiválva 2019. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
- Az óráról az Irány Prágán (magyarul)
- Fotók az Óvárosi térről Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
-
A városháza tornya az Orlojjal -
Az Orloj
