Omutnyinszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Omutnyinszk (Омутнинск)
A kohászati gyár igazgatósági épülete a főtérrel (2012)
A kohászati gyár igazgatósági épülete a főtérrel (2012)
Omutnyinszk címere
Omutnyinszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásOmutnyinszki
Irányítószám612740
Körzethívószám83352
Népesség
Teljes népesség
  • 6400 fő (1926)[1]
  • 7300 fő (1931)[1]
  • 17 400 fő (1939)[1]
  • 24 789 fő (1959)
  • 27 000 fő (1967)[1]
  • 28 777 fő (1970)
  • 28 497 fő (1979)
  • 29 248 fő (1989)
  • 29 600 fő (1992)[1]
  • 29 600 fő (1993)[2]
  • 29 200 fő (1996)[1]
  • 29 000 fő (1998)[1]
  • 28 900 fő (2001)[1]
  • 26 065 fő (2002)
  • 26 100 fő (2003)[1]
  • 25 400 fő (2005)[1]
  • 25 100 fő (2006)[1]
  • 25 000 fő (2007)[1]
  • 24 800 fő (2008)
  • 24 543 fő (2009)
  • 23 615 fő (2010)
  • 23 600 fő (2011)[1]
  • 23 195 fő (2012)
  • 22 892 fő (2013)
  • 22 722 fő (2014)
  • 22 530 fő (2015)
  • 22 442 fő (2016)
  • 22 317 fő (2017)
  • 22 009 fő (2018)
  • 21 844 fő (2019)
  • 21 633 fő (2020)
  • 19 629 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Omutnyinszk (Oroszország)
Omutnyinszk
Omutnyinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 40′, k. h. 52° 11′Koordináták: é. sz. 58° 40′, k. h. 52° 11′
Omutnyinszk (Kirovi terület)
Omutnyinszk
Omutnyinszk
Pozíció a Kirovi terület térképén
Omutnyinszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Omutnyinszk témájú médiaállományokat.

Omutnyinszk (oroszul: Омутнинск) város Oroszország Kirovi területén, az Omutnyinszki járás székhelye.

Lakossága: 23 615 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület északkeleti részén, Kirov területi székhelytől 200 km-re, az Omutnaja folyó partján fekszik, a Vjatka felső folyása közelében. Vasútállomás (Sztalnaja, jelentése: 'acélos') a transzszibériai vasútvonal Kirov–Glazov közötti szakaszáról észak felé leágazó szárnyvonalon. Alacsonyabb rendű közút köti össze az északabbra fekvő Kirsz és Rudnyicsnij, valamint kelet felé Afanaszjevo településekkel. A terület a Felső-kámai-hátság erdős, mocsaras vidékének része.

Története[szerkesztés]

A körzet mocsaraiban található ún. gyepvasércre (vagy mocsárércre) és az erdőségek nagy fakészletére alapozva a 18. században kezdetleges vaskohászat alakult ki. A mai város helyén 1773-ban Oszokin alezredes alapított vasolvasztót, mely 1775-re készült el. A körülötte kialakult települést az alapítóról nevezték el. Oszokino később Omutnaja, illetve Omutnyinszkij Zavod lett ('omutnyinszki gyár') és a 20. században a vaskohászat helyi központjává alakult. 1921-ben kapott városi rangot.

1929-ben hozták létre a járást Omutnyinszk székhellyel. Ugyanabban az évben kezdték építeni a transzszibériai vasútvonal Jar állomásáról észak felé vezető szárnyvonalat, a városba 1931-ben érkezett az első vonat. A vasút az északabbra fekvő Rudnyicsnijon át (foszforitbányák) Lesznojig vezetett. Az építkezéseken és a termelésben elítéltek dolgoztak, a körzetben az 1930-as, 1940-es években a Gulag lágerhálózat számos munkatábora működött.

Gazdasága[szerkesztés]

A város a körzet ipari központja. Gazdasági alapja a nagy múltú kohászati művek, ahol már régen megszüntették a nyersvastermelést és meghonosították az SM-acélgyártást, különféle acél- és hengereltárukat állítottak elő. Napjainkban többek között melegen hengerelt szerkezeti profilok gyártását helyezték előtérbe.

1958 végén határozat született a mikrobiológiai ipar meghonosításáról a körzetben. Az Omutnyinszktól 15 km-re épült nagy vegyészeti gyár tíz évvel később kezdte meg a termelést és – a századforduló válságos évei után – jelenleg (2014-ben) újra működik. A mellette kialakult Vosztocsnij (melyet a gyárral együtt részben elítéltek építettek[4]) ma már önálló városi jellegű település, Omutnyinszk bolygó-városának számít.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m Народная энциклопедия «Мой город». Омутнинск
  2. Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
  3. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  4. [1]

Források[szerkesztés]