Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII.) törvény (szja tv.) módosításával 2013. november 18-án kedvezményt vezetett be a nyugdíjbiztosítások után fizetett biztosítási díjakra. A kedvezmény új biztosítási szerződésekre érvényes, melyeknek meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételekre. Ezekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a biztosításra fizetett díj 20%-nak megfelelő, de legfeljebb évi 130 ezer forint adókedvezményt ír jóvá.

A nyugdíjbiztosítás definíciója[szerkesztés]

A nyugdíjbiztosítás fogalmát az szja. tv. 3. § 93. pontja határozza meg.

"Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik."

Az adókedvezmény szabályai[szerkesztés]

Az szja törvény rendelkezik arról, hogy a szerződés tartam alatti megszűnése (biztosítási zsargonban "visszavásárlás") esetén, illetve bármilyen egyéb formájú pénzkivonás esetén a teljes igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetni, 20%-kal megnövelt értékben. Az adókedvezményt a Biztosító fizeti vissza, de ha erre nem elég a szerződés "visszavásárlási értéke", akkor a hátralékot a szerződőtől hajtja be a NAV.

Milyen szerződésekre érvényesíthető az adókedvezmény[szerkesztés]

Csak új, 2014. január 1. után kötött szerződésekre érvényesíthető.

Kizárások az adókedvezmény igénybevétele alól[szerkesztés]

Fennálló adótartozás, adóhátralék esetén addig nem vehető igénybe adókedvezmény, amíg az adótartozást nem rendezte az ügyfél. Az adótartozás összegébe nem lehet beszámítani, abból levonni az adókedvezmény mértékét.

Gazdasági jelentőség[szerkesztés]

Számos gazdasági, politikai és demográfiai folyamat eredőjeként, de legfőképpen az elöregedő társadalom: a meghosszabbodó élettartamok és a csökkenő születésszám hatására a nyugdíjrendszer egyensúlya várhatóan tartósan romlani fog. A felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjrendszer hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága ezáltal jelenlegi formájában várhatóan nem tartható fenn, és a jövőbeli nyugdíjak értéke kisebb lesz, mint a mai a fizetésekhez viszonyítva.

Piaci hatás[szerkesztés]

A Nyugdíjbiztosítások vélhetően jelentős piaci részesedést fognak kihasítani a megtakarításokon belül.

Fontosabb versenyző nyugdíj-megtakarítási lehetőségek[szerkesztés]

A magyar nyugdíjrendszerben számos nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik. Minden Magyarországon járulékot fizető jogosultságok szerez a társadalombiztosítási nyugellátásra.

Ide tartozik az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ (Nyugdíj Előtakarékossági SZámla) is. Mindkét megoldás esetében lehetőség van az adókedvezmény igénybevételére.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A leglátogatottabb magyarországi nyugdíj blog. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 24.)

Hivatkozások[szerkesztés]