Ugrás a tartalomhoz

Nyerehta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyerehta (Нерехта)
Nyerehta címere
Nyerehta címere
Nyerehta zászlaja
Nyerehta zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
JárásNyerehtai
Irányítószám157800–157802
Körzethívószám49431
Népesség
Teljes népesség
  • 2300 fő (1856)
  • 3100 fő (1897)
  • 8800 fő (1931)
  • 16 300 fő (1939)
  • 22 310 fő (1959)
  • 26 000 fő (1967)
  • 25 722 fő (1970)
  • 26 723 fő (1979)
  • 29 295 fő (1989)
  • 30 100 fő (1992)
  • 29 200 fő (1996)
  • 28 600 fő (1998)
  • 28 000 fő (2000)
  • 27 600 fő (2001)
  • 26 002 fő (2002)
  • 26 000 fő (2003)
  • 25 400 fő (2005)
  • 25 100 fő (2006)
  • 24 900 fő (2007)
  • 24 308 fő (2008)
  • 24 512 fő (2009)
  • 22 828 fő (2010)
  • 22 800 fő (2011)
  • 22 467 fő (2012)
  • 22 138 fő (2013)
  • 21 847 fő (2014)
  • 21 719 fő (2015)
  • 21 612 fő (2016)
  • 21 403 fő (2017)
  • 21 262 fő (2018)
  • 21 060 fő (2019)
  • 20 929 fő (2020)
  • 19 977 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Nyerehta (Oroszország)
Nyerehta
Nyerehta
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 27′, k. h. 40° 35′Koordináták: é. sz. 57° 27′, k. h. 40° 35′
Nyerehta (Kosztromai terület)
Nyerehta
Nyerehta
Pozíció Kosztromai terület térképén
Nyerehta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerehta témájú médiaállományokat.

Nyerehta (oroszul: Нерехта) város Oroszország Kosztromai területén, a Nyerehtai járás székhelye.

Lakossága: 22 828 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától kb. 45 km-re délnyugatra helyezkedik el, a Kosztroma, Jaroszlavl és Ivanovo felé (felől) vezető vasútvonalak csomópontja. A Kosztromai terület legnagyobb részétől eltérően a Volgától nem északra, hanem délre fekszik, mindhárom nagy városhoz viszonylag közel.

Története[szerkesztés]

1214 óta ismert település. A 14. századtól kezdve a sófőzés egyik központja volt. Különlegessége, hogy az orosz Észak ősi településeitől eltérően soha nem épült vára. A 17. század eleji harcok (az ún. zűrzavaros idők) során azonban ez a település is szinte teljesen elnéptelenedett, 1609-ben a lengyel csapatok felégették a várost.

Az Úr megjelenése-templom (1710–1726).

A 18. századtól a kézművesek és kereskedők városa volt, bőrdíszművesség, ezüstművesség, lenfonás és -szövés jellemezte. Az első vászonkészítő manufaktúrát 1761-ben alapították, ezt később más textilipari üzemek alapítása követte. 1778-ban várossá nyilvánították

Nyerehta utcaszerkezetét az 1781-ben készült városrendezési terv szerint alakították ki. 1838-ban a várost nagy tűzvész pusztította, és az újjáépítéskor átdolgozták a korábbi tervet. 1887-ben megépült a vasútvonal, ami lendületet adott a további fejlődésnek.

A 19. században alapított lenfeldolgozó a szovjet korszakban nagy lenkombináttá terebélyesedett. A textilipar mellett a fémfeldolgozás és a műszergyártás is fejlődésnek indult. Egyik alapvető iparvállalatát (Nyerehtai Mechanikai Gyár), a fegyveres erők céljaira termelő gyárat az 1940-es években alapították. 2013 nyarán tervbe korszerűsítése után nem csak hadiipari, hanem polgári célú termékek kibocsátása is várható.[2]

Műemlék épületei[szerkesztés]

  • Bogorogyice-Szretyenszkij- (Mária bemutatása-) kolostor (17–19. század).
  • Bogojavlenszkij- (Úr megjelenése-) templom (18. század eleje).
  • Kresztovozdvizsenszkij- (Kereszt felmagasztalása-) templom (18–19. század).

A városközpont polgári épületei közül is fennmaradt néhány, köztük egy hivatali épület (priszutsztvennije meszta), a kereskedősor (1830-as évek) és 19. századi udvarházak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
  2. Oboronnij zavod pod Kosztromoj obnovjat (orosz nyelven). Ria Novosztyi, 2013. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. november 13.)[halott link]

Források[szerkesztés]

Nyerehta (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.)