Nyerehta

	Nyerehta (Нерехта)
; Nyerehta címere	; Nyerehta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kosztromai terület
Járás	Nyerehtai
Irányítószám	157800–157802
Körzethívószám	49431
	Népesség
Teljes népesség	2300 fő (1856); 3100 fő (1897); 8800 fő (1931); 16 300 fő (1939); 22 310 fő (1959); 26 000 fő (1967); 25 722 fő (1970); 26 723 fő (1979); 29 295 fő (1989); 30 100 fő (1992); 29 200 fő (1996); 28 600 fő (1998); 28 000 fő (2000); 27 600 fő (2001); 26 002 fő (2002); 26 000 fő (2003); 25 400 fő (2005); 25 100 fő (2006); 24 900 fő (2007); 24 308 fő (2008); 24 512 fő (2009); 22 828 fő (2010); 22 800 fő (2011); 22 467 fő (2012); 22 138 fő (2013); 21 847 fő (2014); 21 719 fő (2015); 21 612 fő (2016); 21 403 fő (2017); 21 262 fő (2018); 21 060 fő (2019); 20 929 fő (2020); 19 977 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Nyerehta Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 57° 27′, k. h. 40° 35′Koordináták: é. sz. 57° 27′, k. h. 40° 35′
	Nyerehta Pozíció Kosztromai terület térképén
	Nyerehta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerehta témájú médiaállományokat.

Nyerehta (oroszul: Нерехта) város Oroszország Kosztromai területén, a Nyerehtai járás székhelye.

Lakossága: 22 828 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától kb. 45 km-re délnyugatra helyezkedik el, a Kosztroma, Jaroszlavl és Ivanovo felé (felől) vezető vasútvonalak csomópontja. A Kosztromai terület legnagyobb részétől eltérően a Volgától nem északra, hanem délre fekszik, mindhárom nagy városhoz viszonylag közel.

Története[szerkesztés]

1214 óta ismert település. A 14. századtól kezdve a sófőzés egyik központja volt. Különlegessége, hogy az orosz Észak ősi településeitől eltérően soha nem épült vára. A 17. század eleji harcok (az ún. zűrzavaros idők) során azonban ez a település is szinte teljesen elnéptelenedett, 1609-ben a lengyel csapatok felégették a várost.

A 18. századtól a kézművesek és kereskedők városa volt, bőrdíszművesség, ezüstművesség, lenfonás és -szövés jellemezte. Az első vászonkészítő manufaktúrát 1761-ben alapították, ezt később más textilipari üzemek alapítása követte. 1778-ban várossá nyilvánították

Nyerehta utcaszerkezetét az 1781-ben készült városrendezési terv szerint alakították ki. 1838-ban a várost nagy tűzvész pusztította, és az újjáépítéskor átdolgozták a korábbi tervet. 1887-ben megépült a vasútvonal, ami lendületet adott a további fejlődésnek.

A 19. században alapított lenfeldolgozó a szovjet korszakban nagy lenkombináttá terebélyesedett. A textilipar mellett a fémfeldolgozás és a műszergyártás is fejlődésnek indult. Egyik alapvető iparvállalatát (Nyerehtai Mechanikai Gyár), a fegyveres erők céljaira termelő gyárat az 1940-es években alapították. 2013 nyarán tervbe korszerűsítése után nem csak hadiipari, hanem polgári célú termékek kibocsátása is várható.^[2]

Műemlék épületei[szerkesztés]

Bogorogyice-Szretyenszkij- (Mária bemutatása-) kolostor (17–19. század).
Bogojavlenszkij- (Úr megjelenése-) templom (18. század eleje).
Kresztovozdvizsenszkij- (Kereszt felmagasztalása-) templom (18–19. század).

A városközpont polgári épületei közül is fennmaradt néhány, köztük egy hivatali épület (priszutsztvennije meszta), a kereskedősor (1830-as évek) és 19. századi udvarházak.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
↑ Oboronnij zavod pod Kosztromoj obnovjat (orosz nyelven). Ria Novosztyi, 2013. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. november 13.)^{[halott link]}

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)

Nyerehta (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.)

[1] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

[2] Oboronnij zavod pod Kosztromoj obnovjat (orosz nyelven). Ria Novosztyi, 2013. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. november 13.)^{[halott link]}

[1]

[2]