Mitró György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mitró György
Született1930. március 6.
Nyíregyháza
Elhunyt2010. január 4. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaúszó
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitró György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
ezüst
1948, London
4 × 200 m gyors
bronz
1948, London
1500 m gyors

Mitró György (Nyíregyháza, 1930. március 6. – Budapest, 2010. január 4.) olimpiai ezüstérmes úszó.

Élete[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Szegény vasutas gyermekeként látta meg a napvilágot, 1930-ban, Nyíregyházán, ahol hat testvérével együtt nevelkedett. 1945-ben a szovjet katonák majdnem agyonlőtték, mivel leventekorából megőrizte a sapkáját, és azt hitték, katona. A szovjetek (annak ellenére, hogy nem volt katona) háromszor ejtették „hadifoglyul”, 1945-ben (egyszer apjával együtt), mindannyiszor megszökött. A kassai Horthy Miklós Repülőakadémia, ahol tanulmányait folytatta, időközben megszűnt, s ekkoriban nyergelt át Mitró a versenyúszásra (kora gyermekkorában, szülővárosa közelében, a bujtosi bányagödörben tanult meg úszni; úszómedencével először Debrecenben találkozott). 1946-ban a szentesi vasutasbajnokságon a nyíregyházi MÁV színeiben három számban győzött.

Itt került barátságba a szintén eredményes sportoló Hasznos Istvánnal, aki szólt az érdekében Rajki Béla edzőnek, s az elintézte, hogy a még teljesen ismeretlen Mitró részt vehessen a budapesti országos bajnokságon; ahol is harmadik helyezett lett. 1946-ban már hívták versenyezni, Egerben nyert is.

1947-ben szülei tilalma ellenére felköltözött Budapestre, elsősorban Rajki hívására, aki az edzője lett.

Sportkarrier[szerkesztés]

A Budapesti Előre úszójaként 1947-től 1952-ig volt a magyar úszóválogatott tagja. Az 1947. évi monte-carlói Európa-bajnokságon három érmet – köztük egy aranyat – nyert. 1948-ban két egyéni gyorsúszószámban állított fel Európa-csúcsot. Részt vett az 1948. évi londoni olimpián, ahol 1500 méteres gyorsúszásban bronzérmet, a Nyéki Imre, Mitró György, Szathmáry Elemér, Kádas Géza összeállítású gyorsváltó tagjaként – Európa-csúccsal – ezüstérmet nyert. 1948-ban a magyar gyorsváltó tagjaként három alkalommal javított Európa-csúcsot. Az 1952. évi olimpián már nem vett részt.

A törés után[szerkesztés]

Ígéretesnek induló karrierje pont fénykorában, egy, a Rákosi-rendszer számára nemkívánatos, Sztálint gúnyoló vicc miatt tört derékba, amit 1950 márciusában mondott egy edzésen társainak a Margit-szigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda melegvizes medencéjében (- „Tudjátok, miért hívják az Andrássy utat Sztálin útnak? – Azért, mert az állatkertbe vezet”). A közelben úszni tanuló államvédelmisek meghallották, egyikük kérdőre vonta Mitrót („Milyen viccet mesélt az elvtárs?"). Egy különítmény nem sokkal később beszállította az Andrássy út 60-ba, de szocdemes bátyja és annak kapcsolatai közbenjárására kiengedték. Az országból azonban már nem, útlevelet nem kaphatott (1950-1963), így lényegében megtagadták tőle a nemzetközi versenyeken való részvételt, ezzel megfosztva a versenyzés lehetőségétől; 1953-ban abbahagyta az úszást. 1955-ben, mivel nem volt hajlandó békekölcsönt jegyezni, még állásából is elbocsátották. Sokáig a hallgatás fala vette körül, sportolói körökben lehetőleg a nevét sem ejtették ki ezután. Barátai segítségével új munkát kapott, textiltechnikusként dolgozott tovább.

1982. december 12-én a Magyar Úszó Szövetség negyven úszónak – köztük Mitró Györgynek – a Magyarország örökös úszóbajnoka címet adományozta.

Mitró György életének 80. évében, hosszú, súlyos betegség után hunyt el. Családja, rokonai, barátai, sporttársai és tisztelői 2010. január 22-én, pénteken reggel 9 óra 45 perckor a budapesti Farkasréti temető Makovecz-terméből kísérték utolsó útjára.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • olimpiai 2. helyezett (1948: 4 × 200 m gyorsváltó)
  • olimpiai 3. helyezett (1948: 1500 m gyors)
  • olimpiai 5. helyezett (1948: 400 m gyors)
  • Európa-bajnok (1947: 1500 m gyors)
  • Európa-bajnoki 2. helyezett (1947: 400 m gyors)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1947: 4 × 200 m gyorsváltó)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1949: 1500 m gyors)
  • párizsi Grand Prix-győztes (1949: 4 × 200 m gyors)
  • tizenegyszeres magyar bajnok
  • Európa-csúcsai:
    • 800 m gyors (1948 – 10:01,0)
    • 1000 m gyors (1948 – 12:48,4)
    • 4 × 200 m gyorsváltó (1948 – 8:57,4 ; 8:53,6 ; 8:48,4)

Rekordjai[szerkesztés]

400 m gyors
  • 4:53,0 (1947. július, Budapest) ifjúsági országos csúcs
  • 4:47,0 (1947. augusztus, Budapest) ifjúsági országos csúcs
  • 4:46,4 (1948. július 16., Budapest) ifjúsági országos csúcs
800 m gyors
  • 10:01,8 (1948. május 16., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
1500 m gyors
  • 19:28 (1947. szeptember 10., Monte Carlo) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
  • 19:22 (1948. június 20., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozat (1947)[1]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949)[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. december 16.) 1. o.
  2. ↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mitró_György&oldid=26757917”