Miszki

	Miszki (Мыски)
; Miszki címere	; Miszki zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kemerovói terület
Irányítószám	652840–652860
Körzethívószám	38474
	Népesség
Teljes népesség	32 173 fő (1959); 40 000 fő (1967); 36 186 fő (1970); 40 560 fő (1979); 45 964 fő (1989); 46 400 fő (1992); 48 600 fő (1996); 45 600 fő (1998); 44 300 fő (2000); 43 800 fő (2001); 44 435 fő (2002); 44 400 fő (2003); 43 100 fő (2005); 42 400 fő (2006); 41 900 fő (2007); 41 900 fő (2008); 41 907 fő (2009); 43 038 fő (2010); 43 072 fő (2011); 43 038 fő (2012); 42 697 fő (2013); 42 598 fő (2014); 42 309 fő (2015); 41 938 fő (2016); 41 628 fő (2017); 41 379 fő (2018); 40 991 fő (2019); 40 787 fő (2020); 40 109 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Miszki Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 53° 42′, k. h. 87° 49′Koordináták: é. sz. 53° 42′, k. h. 87° 49′
	Miszki Pozíció a Kemerovói terület térképén
	Miszki weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Miszki témájú médiaállományokat.

Miszki (oroszul: Мыски) város Oroszország Kemerovói területén. A novokuznyecki agglomeráció része.

Népessége: 43 038 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Kemerovói terület déli részén, a Kuznyecki-medence nehézipari központjától, Novokuznyecktől autóúton 50 km-re keletre, Mezsdurecsenszktől 20 km-re nyugatra, a Tom és bal oldali mellékfolyója, a Mrasszu (vagy Mrasz-Szu) találkozásánál helyezkedik el. Vasútállomás a Novokuznyeck–Mezsdurecsenszk–Abakan nyugat–keleti irányú vonalon.

Története[szerkesztés]

Korábbi évszázadokban a Mrasszu és a Kondoma völgyét sórok lakták. A mai város helyén az 1770-es években keletkezett sór település (ulusz), melyet 1826-ban az orosz iratokban Miszkinek neveztek el. A név a мыс ('fok') szóból keletkezett, ami a két folyó által közrezárt nyíl alakú területre utal. A falu 1926–1939 között a Sór-hegyvidéki nemzeti járás központja, 1939–1956 között a Miszki járás székhelye volt. 1956-ban a járás közigazgatási önállóságát felszámolták..

A körzetben 1948-ban kezdték meg a szénbányászatot és a tajgában a fakitermelést. 1952-ben fafeldolgozó kombinátot alapítottak. 1952 végén született határozat a Tom mentén tervezett nagy hőerőmű építéséről, és az építkezés közben, 1956-ban Miszki városi rangot kapott. A hőerőmű első 100 MW-os blokkja 1958-ban kezdte meg a termelést, az utolsó 1965-ben. Napjainkban is ez a Kemerovói terület legnagyobb teljesítményű, széntüzelésű hőrőműve (1345 MW).

A város körzetében kiépített nagy kiterjedésű külszíni szénbánya (Szibirga) 1971-ben adott először szenet, és 1974 végén nyitották meg a központi szénfeldolgozó üzemet (széndúsítót), mely még a 2010-es években is az egyik legnagyobbnak számított a térségben. A Tom-uszai hőerőmű mellett ez a másik jelentős ipari létesítmény, amely a város gazdaságának alapja.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Народная энциклопедия «Мой город». Мыски
↑ ^a ^b Кемеровская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
История города (myski42.ru, hozzáférés: 2020-11-19)
Мыски (mojgorod.ru)

[18b801594b819e638adb5110e558ac022e22fb43-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Народная энциклопедия «Мой город». Мыски

[f48753938887d3adc51d1ffea1bad0ee9621379f-2] Кемеровская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

[1]

[2]

[3]