Mintás szalagoscsiga
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Eobania vermiculata Müller, 1774 | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
Helix vermiculata Müller, 1774 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mintás szalagoscsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mintás szalagoscsiga témájú médiaállományokat és Mintás szalagoscsiga témájú kategóriát. |
A mintás szalagoscsiga[1] (Eobania vermiculata) a Földközi-tenger térségében őshonos szárazföldi csigafaj. Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelemmel eljutott Észak-Amerikába és Ausztráliába is, ahol invazív fajként mezőgazdasági károkat okozhat.
Megjelenése[szerkesztés]
A csigaház 14–24 mm magas és 22–32 mm széles; 4-4,5 kanyarulat alkotja. A héj alapszíne nagyon változatos, fehérestől zöldessárgáig változhat, a kanyarulatok hosszában több, világos- vagy csokoládébarna, gyakran szaggatott sáv húzódik végig. A ház alsó részén a legalsó sáv és a köldök között a héj kivilágosodik. A fiatal példányok köldöke szűk és részben takart, az ivarérett csigáknál teljesen bezárul. A szájadék belső része fehér. A hasonló külsejű és elterjedésű pizai fűcsigától bezárult köldöke, fehér szájadéka, nagyobb és nem kékesszürkére színeződő házcsúcsa különbözteti meg.
Elterjedése[szerkesztés]
A mintás szalagoscsiga a Földközi-tenger partvidékein honos Kelet-Spanyolországtól egészen Izraelig és Egyiptomig, de előfordul a Krímen és Szaúd-Arábiában is. A szaúdi és egyiptomi populáció a DNS-vizsgálatok alapján különböző alfajhoz tartozik.[2] Különösen gyakori Krétán és a görög szigeteken. A nemzetközi kereskedelemmel eljutott Ausztráliába és az USA Kalifornia, Texas és Louisiana államaiba, ahol potenciális mezőgazdasági kártevőként tartják számon és javasolták karantén felállítását ellene. 2006-ban Londonban is megfigyeltek egy példányt, de a helyi időjárást valószínűleg nem viseli el.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Többnyire a tengerpart közelében, különböző élőhelyeken vagy akár mezőgazdasági területeken fordul elő. A Mediterráneumban nem okoz jelentős mezőgazdasági károkat, de lehetséges hogy más kontinenseken, ahol nincsenek természetes ellenségei, komolyan károsíthatja a szőlőültetvényeket. Észak-Görögországban télen, Krétán és délebbre a nyári forróságban hibernálódik: a földbe ássa magát és házát hártyával zárja le. A fiatal példányok a talajba ásás helyett kövek alatt vagy levelek alján keresnek menedéket.
Észak-Görögországban az őszi esők megindulásával kezdődik szaporodási időszaka. 60-80 darab 3–4 mm-es petéjét földbe ásott lyukba rejti. A peték 13-20 nappal később kelnek ki és a kiscsigák házának szélessége ezután évente 12–13 mm-rel gyarapszik. Kétévesen lesznek ivarérettek, élettartamuk 5 év. Hároméves korát a csigák kb. 20%-a éri meg.
Görögországban gyűjtik és étkezési céllal Franciaországba exportálják. Gyűjtésének ideje és mérethatára törvényben szabályozott.
Források[szerkesztés]
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- ↑ Mahmoud Desoukya, Salem Busais: Phylogenetic relationships of the land snail; Eobania vermiculata (Müller, 1774) from Egypt and Saudi Arabia. A combined morphological and molecular analysis The Journal of Basic & Applied Zoology Vol 65, Issue 2, March 2012, pp. 144–151
- ↑ Aliens: what can they teach us? Archiválva 2011. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Archeo+Malacology Group Newsletter
- Species summary for Eobania vermiculata AnimalBase
- Eobania vermiculata Institute for the Study of Invasive Species
