Mihai Eminescu Elméleti Líceum
| Mihai Eminescu Elméleti Líceum | |
| Alapítva | 1896 |
| Hely | Románia, Kolozsvár |
| Korábbi nevei | Liceul Principesa Ileana |
| Típus | középiskola |
| Igazgató | Mariana Dragomir |
| Elérhetőség | |
| Cím | 400124 Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 94-96 |
| A Mihai Eminescu Elméleti Líceum weboldala | |
A kolozsvári Mihai Eminescu Elméleti Líceum a város egyik oktatási intézménye, a Külső Magyar utcában (Victoriei, Mareșal Foch, Armata Roșie, B-dul 21 Decembrie 1989) található.
Története[szerkesztés]
Az intézményt 1896-ban alapították. Eredetileg állami magyar leányiskolaként indult, négy elemi osztállyal és 406 tanulóval. Ekkor még a Farkas utcában, a Emil Racoviță Főgimnázium jelenlegi épületében működött. 1918-ban az iskolát a román állam vette át és továbbra is elemi leányiskola maradt 1923-ig, nyolcosztályos iskolává alakult. Az 1926-os tanévtől az iskola átköltözött a Sétatér melletti felső leányiskola épületébe (jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kémiai kara).
Az intézmény 1929 szeptemberében került a jelenlegi épületbe, amelyet a szülői bizottság pénzéből és az Albina bank hiteléből építettek; utóbb a Tanügyminisztérium megvásárolta az épületet. Miután I. Ferdinánd román király lánya, Ilona hercegnő meglátogatta az iskolát, az esemény emlékére 1929-1940 között az intézmény neve Pricipesa Ileana lett. 1930 nyarán emeletet húztak az épületre‚ így a tantermek száma ötről hétre emelkedett, ekkor épült a tornaterem is. 1932-ben az udvari szárny is emelettel bővült, majd 1936-ban a szomszédos teleken folytatták az építkezést. A tanulók egyharmada a nemzeti kisebbségek köréből került ki.
A második bécsi döntést követően az épületben a római katolikus hittudományi főiskola kapott helyet; ebben az időszakban építették a kápolnát.
1948-ban az államosítást követően tíz, majd tizenegy osztályos középiskolává alakult. 1958-ban a középiskolát Mihai Eminescuról nevezték el. 1973-1989 között visszaminősítették általános iskolának, majd 1990-ben kétnyelvű (francia–román) líceummá vált. 1999-ben kétnyelvű spanyol–román tagozat is indult, 2000-ben pedig létrehozták a portugál–román tagozatot.
Források[szerkesztés]
- Gaal György: Magyarok utcája: A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei‚ házai‚ lakói. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1995. ISBN 973 96946 5 9
- Az iskola honlapja
.svg){kind=small}