Meganeura monyi
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő karbon | ||||||||||||||||||
 Rajz a rovarról
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Meganeura monyi (C. Brongniart, 1893) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meganeura témájú kategóriát. |
A Meganeura monyi a rovarok (Insecta) osztályának a fosszilis Protodonata rendjébe, ezen belül a Meganeuridae családjába tartozó faj.
Tudnivalók[szerkesztés]
A Meganeura monyi egy őskori rovar volt. A karbon korban, mintegy 300 millió évvel ezelőtt élt. Nagyon hasonlított a mai szitakötőkre, és ezek közeli rokona volt. Mintegy 75 centiméteres szárnyfesztávolságával a Meganeura monyi volt a Földön valaha élt egyik legnagyobb repülő rovar;[1] méretét csak rokona, a perm kori Meganeuropsis permiana haladta meg. Ragadozó volt, kisebb kétéltűekkel és más rovarokkal táplálkozott.
Sokáig vitatták, hogyan létezhettek ilyen nagy rovarok a karbonban (és a permben), lévén ezek mérete erősen függ a légkör oxigéntartalmától és attól, milyen gyorsan halad át a levegő a tracheákon (a hőmérséklettől). Úgy látszik, az őskori rovarok valahogy megoldották ezt a problémát. Harlé & Harlé 1911-ben úgy vélte, a Meganeura nagy teste ellenére azért repülhetett, mert az akkori légkör oxigéntartalma 35% volt (míg jelenleg csak 21%). Ezt az elméletet tudós társai elvetették, de később (Chapelle & Peck, Nature, 1999) kísérletekkel igazolták a gigantizmus és az oxigénkészlet összefüggését. Ha ez az elmélet helyes, ezek a rovarok érzékenyek voltak az oxigéntartalom csökkenésére; a mai atmoszférában bizonyára nem tudnának megélni.
A Meganeura szó „nagy erezettet” jelent, és a szárnyán lévő erek hálózatára utal.
Lelőhelyek[szerkesztés]
Meganeura monyi maradványokat találtak a Franciaországban levő Commentry melléki Stephanian Coal Measures bányában, 1880-ban. Először 1885-ben, a francia őslénykutató, Charles Brongniart írta le ezt a fosszíliát. Egy másik jól megmaradott példányt 1979-ben találtak a Derbyshire melléki Bolsoverben. Az első példányt a párizsi Muséum National d'Histoire Naturelle-ben őrzik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bechly G. (2004): Evolution and systematics. pp. 7-16 in: Hutchins M., Evans A.V., Garrison R.W. and Schlager N. (eds): Grzimek's Animal Life Encyclopedia. 2nd Edition. Volume 3, Insects. 472 pp. Gale Group, Farmington Hills, MI PDF Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források[szerkesztés]
- Meganeura: Information and Much More from Answers.com
- Visszatérhetnek az óriás szitakötők[halott link]
