Megállj, megállj, kutya Szerbia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1914-es felvétel
Megállj, megállj, kutya Szerbia
Műfajkatonadal népdalszerű motívumokkal
SorokA A X B B X
C C D D D
Szótagszám7 7 6 7 7 6
9 9 7 7 6
A gyűjtés adatai
A gyűjtés ideje1909 körül[1]

A Megállj, megállj, kutya Szerbia első világháborús szerbellenes katonadal. Zenéje régi népdal motívumokon alapul, szövegének több változata is ismert, a háború kezdetén megjelent gramofonlemez szövegváltozatát például Kovács Károly (1887–1969) jegyezte. A dal valószínűleg 1909-ben, Bosznia-Hercegovina bekebelezése után keletkezhetett.[1] A dal igazán a háború kitörésekor vált híressé, a frontra vonuló katonákon kívül háborúpárti tüntetéseken és iskolákban is gyakran énekelték országszerte, a városokban és vidéken is. Kassák Lajos, Lengyel Dénes, Deseő Lajos, Kádár Gyula is hallotta a dalt a háború első napjaiban, a mozgósítás idején.[2][3][4] A dal a világháború későbbi éveiben már széles körben gyűlöltté vált.[5] A dalt megemlíti Szilágyi György a Hanyas vagy? című életrajzi jellegű írásában, valamint Torgyán József is egy parlamenti felszólalásában[6].

A második világháború után a dalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke szerint betiltotta.[7]

Szövegváltozatai[szerkesztés]

A dalnak számos különféle szövegváltozata keletkezett, melynek szerzősége ismeretlen, így elképzelhető, hogy a besorozott katonák körében alakult ki. A legismertebb és legelterjedtebb mind közül a Kovács Károly-féle szövegváltozat, amely gramofonlemezen is megjelent.

1909 körüli szövegváltozat[szerkesztés]

Dörögnek az ágyúk,
Nem félünk, nem félünk
Rongyos Szerbiától!
Legyőzzük mi azokat,
Lelőjük mint nyulakat,
Hegyes Boszniából.

Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz tiéd magyar Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Még egy csöpp vére erjed,
Akármennyit szenved.[1]

1914 körüli szövegváltozat[szerkesztés]

Boszniai hegyeken rózsa akar nyílni,
Még is az a kutya szerb el akarja venni.
Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz többé tiéd Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Mig egy csepp vére meleg.

Honfiak, fegyvert ragadjatok!
Nem tudni, mikor fújnak riadót.
Megtámadják azokat,
Nem félünk Szerbiától
Lőjjük mint a vadakat,
Királygyilkos mócokat.[8]

Kovács Károly-féle szövegváltozat (1915)[szerkesztés]


 \relative c' {
  \new PianoStaff <<
   \new Staff {
   \time 4/4
   \key g \major
   \tempo 4 = 138
   \new Voice {
      e'8 g4. e8 g4. | e8 g8 e8 d8 c8 r4 |
      e4 e8 f8 e4. | d8 e8 c8 a8 g4 r4 |
      c8 c8 g8 g8 e'8 e8 c4 |
      g'8 g8 a8 a8 | g8 d8 c4 r8 |
      e8 c4. b8 a4. | g2 g4 r4
   }
   \addlyrics {
      Meg -- állj, meg -- állj, ku -- tya Szer -- bi -- a!
      Nem lesz ti -- éd so -- ha Bosz -- ni -- a!
      Mert a ma -- gyar nem en -- ged,
      míg a vé -- re meg -- e -- red,
      bár -- meny -- nyit is szen -- ved!
   }
   }
  >>
 }

1.
Boszniának hegyei,
A fekete kövei
Az magyar királyé.
Mégis az a Szerbia,
Az a kutya Szerbia
El akarja venni.
𝄆Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz tiéd soha Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Míg a vére megered,
Bármennyit is szenved.𝄇

2.
Rajta, rajta, vitézek,
Fiatalok, öregek!
Fegyvert ragadjatok!
Mert nem tudjuk, hogy mikor,
Mert nem tudjuk, hogy mikor
Fújják az alarmot.[9]
𝄆Akárhogy is dörög az ágyú
Nem félünk mi a Szerbiától!
Megrohanjuk a sáncot,
Pusztítjuk a vad rácot,
Míg hírmondó marad.𝄇

3.
Szerbiának hegyein,
A fekete kövein
folyik már a csata.
De sok vitéz, sok baka
A legények legjava
Életét otthagyja.
𝄆Csak azt tudnám, hol lesz a sírom!
Szerbiában, én úgy gondolom.
Szerbiának hegyein,
A fekete kövein
Ott lesz az én sírom.𝄇

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Soproni Napló, 1909. március 27.”, Soproni Napló, 1909. március 27. (Hozzáférés: 2023. november 17.) 
  2. Szabó Dániel: Katonadalok és az első világháború pp. 5. Aetas. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
  3. G. Beke Margit: Történetünk: történelem, Fapadoskönyv.hu Kiadó, 2013
  4. Az ősök nyomában. Művelődés közművelődési folyóirat. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
  5. Turnowsky Sándor: A tömeg és természete. Korunk 1930. január. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
  6. Hogy tetszik Torgyán Józsefnek a "..Hej te bunkócska te drága..."
  7. Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke, Tiltott zeneművek listája. Kiadta a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya az Ideiglenes Nemzeti Kormány 520/1945. számú rendelete alapján., 1945
  8. Tolnavármegye és a Közérdek, 1914. július 27.”, Tolnavármegye és a Közérdek, 1914. július 27. (Hozzáférés: 2023. november 28.) 
  9. Más változatban: „Mondják az alarmot.”

További információk[szerkesztés]

  • Gramofon Online – Megállj, megállj kutya Szerbia. Előadja Újváry Károly. 1914 körül.
  • Rózsavölgyi album: Karácsony, 1915. a legjobb szerzők legnépszerűbb szerzeményei és katonáink nótái. 1915. Rózsavölgyi és Társa. Budapest.