Marini (Oštra Luka)
| Marini | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Oštra Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 7,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,81 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 16° 29′ 14″Koordináták: é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 16° 29′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marini (szerbül: Марини) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 82 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 24, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 32 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, az Ovanjska Reka völgyében fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 102 | 62 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 12 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 105 | 74 |
Története[szerkesztés]
A település valószínűleg már a középkorban is lakott volt. A falu határában, a Lupljo brdo nevű magaslaton épületmaradványok és durván megformált kerámiák apró töredékei találhatók, melyeket a régészek középkoriaknak határoztak meg.[4]
Marini 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Stara Rijeka község részeként 27 háza és 191 ortodox szerb lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 65 házat és 546 lakost számláltak.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. A rendelkezésre álló adatok szerint 1941. augusztus 2 és 4 között az usztasa egységek behatolása során a horvát honvédség és az NDH rendőrség tagjai a falu 64 lakosát (köztük 8 nőt) fogták el és ölték meg.[7] A második világháború idején a faluban partizánkórház működött.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija községhez tartozott. Ezután Budimlić Japra község része lett.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Legszentebb Istenanya Születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 2005-ben épült. A templom kisméretű, egyhajós, keletelt épület, zömök, hagymakupolás harangtoronnyal. A Bihács-Petrovaci egyházmegye sematizmusa szerint a templom 2010-től a hadrovaci egyházközséghez tartozik.
- A sematizmus adatai szerint „Marini faluban - a falu Ovanjska nevű részén, a Biraćevac nevű helyen van egy régi templom is, amelyet szintén a Boldogságos Szűz Mária Születésének szenteltek és 1888-ban épült. A második világháború alatt részben megsemmisült, de utána újjáépítették. Az építkezés kezdetén, 1989-ben ezt a régi templomot elhagyták és romlásnak indult. A marini templom egyedülálló és atipikus példája az ortodox templomoknak. A templom szerkezete fából készült, melyet vakolattal takartak el, mely meglehetősen ritka a boszniai ortodox templomok között. A Bosznia-Hercegovinai Nemzeti Műemlékek Megőrző Bizottsága határozatával ezt a templomot nemzeti műemlékké nyilvánították.[9]
- Crkvina – a Lupljo brdo nevű magaslaton épületmaradványok és durván megformált kerámiák apró töredékei találhatók, melyeket a szakemberek középkoriként határoztak meg. A lelőhely elnevezése arra utal, hogy a köznép a maradványokat egykori templom romjainak tulajdonította.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 264. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Bokan, Branko. Prvi krajiški NOP odred (1988)
- ↑ Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 16.)
- ↑ Crkva RoĎenja Presvete Bogorodice u Marinima, općina Oštra Luka. aplikacija.kons.gov.ba . (Hozzáférés: 2024. május 20.)
További információk[szerkesztés]
