Magneziohornblende
| Magneziohornblende | |
 | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Ca2(Mg,Fe2+)4Al(AlSi7O22)(OH)2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Cikloszilikátok |
| Csoport | Amfibolcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | zömök kristályok, kristálytöredékek, fenokristályok, sugaras halmazok |
| Szín | zöldtől hollófeketéig változik |
| Keménység | 5–6 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magneziohornblende témájú médiaállományokat. | |
A magneziohornblende a ferrohornblendével együtt a Hornblende-családba tartozó, bonyolult kémiai helyettesítésekkel jellemezhető kalcium-amfibol ásvány. Évtizedek óta intenzíven folyik a kutatásuk. Az amifbolok sokban hasonlítanak a piroxénekhez, de az eltérő kristályszerkezet miatt a jellemző hasadási irányaik által bezárt szög 124°, szemben a piroxének 87°-os szögű hasadásával.
Előfordulása[szerkesztés]
Magmás és metamorf kőzetekben általánosan elterjedt. Hazánkban szinte minden magmás kőzettípusban megjelenik mikroszkopikus mm-es méretben. Bazalttufában 2–4 mm-es zömök kristályok, kristálytöredékek (Kapolcs, Balatonboglár, Bárna). A Börzsöny andezitjében 1–2 cm-es fenokristályok (Kemence, Diósjenő.) Szarvaskőn, a gabbróban benn-nőve 5–8 cm-es oszlopok, sugaras halmazok.
Források[szerkesztés]
- Természetkalauz: Ásványok. Magyar Könyvklub. 1995.
- Mindat: Magnesio-hornblende