Luza (település)

	Luza (Луза)
	; Luza címere
	; Luza címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Luzai
Irányítószám	613981–613983
Körzethívószám	83346
	Népesség
Teljes népesség	414 fő (1924); 6700 fő (1939); 13 181 fő (1959); 14 033 fő (1970); 14 004 fő (1979); 13 706 fő (1989); 13 600 fő (1992); 13 700 fő (1993); 13 400 fő (1996); 13 100 fő (1998); 12 700 fő (2000); 12 500 fő (2001); 12 311 fő (2002); 12 300 fő (2003); 11 900 fő (2005); 11 700 fő (2006); 11 400 fő (2007); 11 200 fő (2008); 11 095 fő (2009); 11 260 fő (2010); 11 300 fő (2011); 10 974 fő (2012); 10 813 fő (2013); 10 693 fő (2014); 10 529 fő (2015); 10 461 fő (2016); 10 359 fő (2017); 10 232 fő (2018); 10 015 fő (2019); 9853 fő (2020); 9122 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Luza Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 60° 37′, k. h. 47° 17′Koordináták: é. sz. 60° 37′, k. h. 47° 17′
	Luza Pozíció a Kirovi terület térképén
	Luza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Luza témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Luza (egyértelműsítő lap).

Luza (oroszul: Луза) város Oroszország Kirovi területén, a Luzai járás székhelye.

Lakossága: 11 260 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület északnyugati részén, Kirov területi székhelytől 300 km-re, a Luza (a Jug mellékfolyója) jobb partján fekszik. Vasútállomás a Kirov–Kotlasz vasútvonalon, a Vologdai terület határa közelében.

Története[szerkesztés]

1899-ben, a Perm–Vjatka–Kotlasz vasútvonal építésekor, az állomás melletti településként keletkezett. A vasút az Urál vidékét kötötte az akkori Vjatka (ma: Kirov) városon át az Északi-Dvinán létesített folyami kikötővel. A vasútállomás körül kialakult Luza 1929-ben lett járási székhely (először; utána 1965-ben újból), 1944-ben városi rangot kapott.

Az 1930-as években a település mellett alakították ki az otthonaikból kitelepítettek egyik lágerét. A világháború idején német hadifoglyokat is dolgoztattak a fakitermelési munkákon, a településen pedig katonai kórházat rendeztek be.

Gazdasága[szerkesztés]

Jelentős faipari központ, fafeldolgozó kombináttal. Kedvező földrajzi helyzete nagyban hozzájárult a faipar kialakulásához: a folyón évszázadokig foglalkoztak faúsztatással, és miután a kiépült vasútvonal itt szelte át a folyót, Luza fafeldolgozási központ és a kitermelt fa nagy átrakodó állomása lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Луза (город)
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Luza (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
Szever v vojennoj isztorii Archiválva 2016. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-07-10)

[c8ac33e950fa0e23a05ebeab7a267b3a6a6581f4-1] Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]

[29c82398cd6fe51ec66696be6f3a297324e950a8-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Луза (город)

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

[1]

[2]

[3]