Lex CEU

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2017. évi XXV. törvény (a köznyelvben lex CEU) a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvény egy módosítása, mely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését szabályozza újra.[1] Az egy hét leforgása alatt megtárgyalt és elfogadott törvénymódosítás miatt az országon tiltakozó megmozdulások söpörtek végig, az Európai Unió Bírósága pedig ítéletében Magyarország kötelezettségszegését állapította meg. Az új szabályozás hatására a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) Budapestről Bécsbe költöztette oktatási tevékenységét.

A törvény életútja[szerkesztés]

A törvényjavaslatot 2017. március 28., kedd este adta be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.[2] Az éppen Iránban tartózkodó Semjén Zsolt javaslatára, de Budapestre keltezett, így érvénytelen aláírásával[3] az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalta a törvényjavaslatot, és azt április 4., kedd kora délután 123 igen és 38 nem szavazattal megszavazta.[4] Április 10-én Áder János köztársasági elnök a törvényt aláírta.[5]

A törvény jogszerűségét számos ellenzéki és uniós politikus és közéleti személyiség vitatta. LMP-s MSZP-s, Jobbikos és független parlamenti képviselők április 21-én utólagos normakontroll eljárást kezdeményeztek az Alkotmánybíróságon.[6][7] Az Európa Tanács felkérésére vizsgálódó Velencei Bizottság „rendkívül problematikus”-nak találta a törvény több pontját, és ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságok számára.[8]

A törvény elfogadása után az Európai Bizottság április 27-i felszólító levelével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A vizsgálatot követően a Bizottság 2018. február 1-jén kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bíróságra.[9] 2018. június 4-én a magyar Alkotmánybíróság az Európai Bíróság eljárására hivatkozva, annak döntéséig felfüggesztette a lex CEU alkotmányossági vizsgálatát.[7]

Az Európai Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország a lex CEU elfogadásával három pontban kötelezettségszegést követett el.[9][10]

A törvény tartalma[szerkesztés]

A 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról[1] 8 paragrafusból áll. A paragrafusok tartalma a következő:

1. § Különböző egyetemek neveinek „egyértelműen különböznie kell”, beleértve az elnevezések hivatalos fordításait is.
2. § Magyarországon külföldi egyetem csak akkor indíthat képzést, ha az az egyetem székhelye szerinti államban „ténylegesen felsőoktatási képzést folytat”, illetve ha az egyetem működéséről Magyarország nemzetközi szerződést köt ezen állammal, és előzetes megállapodást köt az állam központi kormányzatával.
3. § Ha az egyetem székhelye az Európai Gazdasági Térségben (EGT) van, akkor nemzetközi szerződésre és előzetes megállapodásra nincs szükség.
4. § A már működési engedéllyel rendelkező egyetemeknek 2018. január 1-jéig kell az új követelményeket teljesíteni.[11]
5. § A 2005-ös felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett külföldi egyetemeket az oktatási hivatal legkésőbb a 2020/2021. tanév végén törli a nyilvántartásából.[11]

A 6., 7. és 8. paragrafus a törvény életbe lépéséhez szükséges technikai módosításokat tartalmaz.

A CEU érintettsége[szerkesztés]

Miután a harmadik Orbán-kormány központi témájának tette meg a Soros György személye elleni kampányt, 2017 februárjában több pletyka is megjelent arról, hogy a kormány a Soros György nevével szorosan összefonódott Közép-európai Egyetemet el akarja távolítani Budapestről.[12] A lex CEU-t végül 2017. március 28-án nyújtotta be a kormány. Bár a törvényjavaslat nem említi név szerint az egyetemet, Michael Ignatieff, a CEU rektora aznapi levelében állította: „a törvény egyetlenegy intézmény ellen irányul”, illetve „egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a magyar országgyűlésnek [...], amely ellehetetlenítené, hogy a CEU továbbra is Magyarországon működtethessen Magyarországon és az Egyesült Államokban is akkreditált képzéseket”.[13] A Velencei Bizottság később vizsgálatában megerősítette, hogy a szabályváltoztatás közvetlenül főleg a CEU-t érintette.[8]

A CEU jogi háttere[szerkesztés]

A Central European University egy New York államban bejegyzett nonprofit oktatási vállalat, a University of the State of New York(en) ernyőszervezet tagegyeteme. New York államtól 1992-ben kapott ideiglenes, 1996-ban pedig végleges oktatási engedélyt.[14] Az egyetem amerikai akkreditációját 2004 óta biztosítja a Middle States Commission on Higher Education(en).[15] A CEU 1992-ben kezdte meg oktatási tevékenységét Budapesten.[16] Működését az oktatási miniszter egy 1995-ös határozatában engedélyezte.[17]

A CEU magyar akkreditációját 2004-ben szerezte meg, Közép-európai Egyetem néven. Az akkor érvényben lévő 1993-as felsőoktatási törvénynek megfelelően, illetve az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 2001-es akkreditációjának mintájára[18] ezt a magyar miniszterelnök és New York állam kormányzójának közös nyilatkozata, valamint a Közép-európai Egyetem törvényi elismerése előzte meg.[19] Helyenként erre az egyetem elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényre is hivatkoznak „lex CEU”-ként.[20]

A 2005. évi új felsőoktatási törvény már a magyar akkreditációval működő külföldi egyetemek figyelembe vételével készült el, és 2010. december 31-vel megszüntette az Andrássy Egyetemről és CEU-ról szóló fölöslegessé vált törvényeket.[21] Bár Soros György, a CEU alapítója és kuratóriumának akkori elnöke levélben kérte az az oktatási minisztertől, hogy a Közép-európai Egyetemet elismerő törvény szimbolikus jelleggel hatályban maradhasson,[20] a törvényeket végül a korábban tervezettnél is hamarabb, 2009-ben hatályon kívül helyezték.[22]

A második Orbán-kormány által 2011-ben elfogadott új felsőoktatási törvény[23] az egyetem működését érdemben nem befolyásolta.

A törvény hatása a CEU-ra[szerkesztés]

A 2011-es felsőoktatási törvényt módosító lex CEU új követelményeinek többsége érintette a CEU működését.[17]

  • Az 1. § ellehetetlenítette, hogy a CEU Central European University néven Amerikában akkreditált egyetemként, és Közép-európai Egyetem néven Magyarországon akkreditált egyetemként egyszerre működhessen Magyarországon.
  • A 2. § megkövetelte, hogy a CEU az Egyesült Államok területén is oktasson.
  • A 2. § szerint a magyar kormánynak megállapodást kellett kötnie az Egyesült Államok szövetségi kormányával a CEU működéséről.

Ezek közül az első két intézkedés érdemben csak a CEU-t érintette a már Magyarországon lévő külföldi egyetemek közül. A törvény elfogadása idején 24 külföldi egyetem rendelkezett működési engedéllyel Magyarországon, azonban a CEU kivételével egyik egyetem sem nyújtott önállóan és saját néven Magyarországon akkreditált képzést,[8] és mindegyik másik egyetem eleve oktatott a székhelyén is.[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  2. ↑ Engedélyhez köti a kormány a külföldi egyetemek itthoni működését. 444.hu, 2017. március 28. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  3. ↑ Iráni szignó. Interjú Lattmann Tamás jogásszal
  4. ↑ A Fidesz megszavazta a CEU kinyírására alkalmas törvényt. 444.hu, 2017. március 28. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  5. ↑ Áder aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Napi.hu, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  6. ↑ Alkotmánybíróság elé vitte az LMP a CEU ügyét. hvg.hu, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  7. ↑ a b 3199/2018. (VI. 21.) Alkotmánybírósági végzés – ügyszám: II/01036/2017, tárgy: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései ellen előterjesztett utólagos normakontroll indítvány (közjogi érvénytelenség, művelődéshez való jog, felsőoktatás). Magyarország Alkotmánybírósága, 2018. június 4. [2022. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  8. ↑ a b c „Lex CEU”: A Velencei Bizottság végleges állásfoglalása a felsőoktatási törvény ügyében. Ügyvéd.hu. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  9. ↑ a b Az Európai Bíróság ítélete (nagytanács) a C‑66/18. sz. ügyben. Európai Bíróság, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  10. ↑ Az Európai Bíróság elkaszálta a lex CEU-t. hvg.hu, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  11. ↑ a b A határidőt a 2017. évi CXXVII. törvény egy évvel elhalasztotta.
  12. ↑ Maradhat-e a Soros-iskola? Figyelő, LXI. évf. 5. sz. (2017) 16–18. o. arch
    Maradhat-e Budapesten a CEU? Orbán és Soros állítólag tárgyalt az egyetemről. hvg.hu, 2017. február 2. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  13. ↑ Orbán regime threatens to shut down Central European University. Hungarian Free Press, 2017. március 28. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  14. ↑ Leslie E. Templeman, New York állam oktatási hivatala igazgatójának levele a CEU egyetemi státuszáról (angolul) (pdf), 2018. június 20. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  15. ↑ Central European University (Middle States Commission on Higher Education directory). (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  16. ↑ The Open Society Institute and Central European University:Three Campuses, Three Outcomes (pdf), 2007. április 26. [2013. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  17. ↑ a b Matvei Liviu rektorhelyettes levele a CEU jogi helyzetéről és a lex CEU hatásáról (pdf), 2017. április 2. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  18. ↑ 2001. évi LXVI. törvény az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről, 2001. július 10. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  19. ↑ 2004. évi LXI. törvény a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről, 2004. június 28. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  20. ↑ a b A Soros-egyetem érdekében hoztak törvényt Gyurcsányék. origo.hu, 2017. április 4. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  21. ↑ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, 2005. december 14. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  22. ↑ 2009. évi LXXI. törvény a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  23. ↑ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 2011. december 30. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  24. ↑ Alkotmánybíróság II/01036/2017 ügyének indítványa, hiánypótlás. Tárgy: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései ellen előterjesztett utólagos normakontroll indítvány (közjogi érvénytelenség, művelődéshez való jog, felsőoktatás) (pdf). Magyarország Alkotmánybírósága, 2017. augusztus 1. [2022. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lex_CEU&oldid=26951898”