Leninszkoje (Kirovi terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leninszkoje (Ленинско)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásSabalinói
Irányítószám612020
Népesség
Teljes népesség
  • 4911 fő (1959)
  • 5346 fő (1970)
  • 5722 fő (1979)
  • 5916 fő (1989)
  • 5490 fő (2002)
  • 4994 fő (2009)
  • 5054 fő (2010)
  • 4906 fő (2012)
  • 4859 fő (2013)
  • 4818 fő (2014)
  • 4773 fő (2015)
  • 4744 fő (2016)
  • 4686 fő (2017)
  • 4603 fő (2018)
  • 4530 fő (2019)
  • 4406 fő (2020)
  • 4136 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Leninszkoje (Oroszország)
Leninszkoje
Leninszkoje
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 18′ 33″, k. h. 47° 05′ 07″Koordináták: é. sz. 58° 18′ 33″, k. h. 47° 05′ 07″
Leninszkoje (Kirovi terület)
Leninszkoje
Leninszkoje
Pozíció a Kirovi terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Leninszkoje témájú médiaállományokat.

Leninszkoje (oroszul: Ленинское) városi jellegű település Oroszország Kirovi területén, a Sabalinói járás székhelye.

Lakossága: 5054 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület nyugati részén, Kirov területi székhelytől 200 km-re fekszik. Vasútállomás (Sabalino) a transzszibériai vasútvonal északi ágának SarjaKotyelnyics közötti szakaszán.

Története[szerkesztés]

A településnek eredetileg nevet adó Bogorogyica-templom (Istenanya-templom) 1854-ben épült, ezt tekintik a falu alapítási évének. Bogorodszkoje falu nevét 1924-ben Leninszkojere változtatták. 1929-ben lett járási székhely, 1945-ben városi település kategóriába sorolták.

A vasútvonal a 20. század elején épült, nyomvonalát eredetileg a mainál kissé északabbra, Sabalinci falu mellett jelölték ki. Bár az építés tervét módosították, az állomás neve az eredetileg megállapított Sabalino maradt.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  2. Sabalinszkije kresztyjanye na sztroityelsztve zseleznoj dorogi (orosz nyelven), 2013. január 7. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)

Források[szerkesztés]