Ugrás a tartalomhoz

Lakits család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Lakits Nyitra- és Bars vármegyei, illetve feltételezhetően verebélyi széki nemesi család.

A 19. század elején Migazzi Kristóf hizéri birtokának (ma Aranyosmarót része) egy kis részére, jutalom gyanánt, inscriptiót adott a Lakits családnak 31 évre, de mert azt az uradalom időben nem követelte vissza, az 1852-iki ősiségi nyílt parancs alapján Lakits István tulajdonába ment át, aki azt a községi lakosoknak eladta.[1] A faluban fennmaradt szájhagyomány szerint az ő hajdújuk halála köthető az 1848-as jobbágyfelszabadítási eseményekhez.[2]

A család a 19. század második felében (1857-1869 között) származott át Hizérről Nemespannra, majd tovább többek között Nyitrára. Rokoni szálaik alapján, feltételezhetően legelőbb egy Nemespannon ma is álló ház került a család birtokába. Később házasság (1874 Kochanovszky) és vásárlás révén megszerezhették a Balogh család kúriáját és birtokait is.

Nemespannhoz főként id. Lakits István tevékenysége köthető, valószínű ő égetett téglát például 1877-ben és később, illetve építtetett családi kriptát a templomhoz 1884-ben. A később Nyitrán élő családtagok is ebbe a kriptába temetkeztek egészen az első bécsi döntésig. Lakits Attila családjához köthető az 1932-es felújításkor készült Szent Alajos vitrázs templomablak.

Érdekességként megemlíthető, hogy a Lakits családhoz is kapcsolódnak Nemespannon előkerült bélyeges téglák. Felirataik: LAKITS IS, illetve LAKITS.[3] Keltezésük az 1870-1890-es évekre tehető, gyakran pontos évszámmegjelöléssel. A készítésük helye a fellelésük alapján is valószínűsíthetően Nemespann, hiszen a család ekkor már a faluban élt.

A család birtokos volt többek között Hizéren, Kiscétényben,[4] Nemespannon[5] és Nyitrán. Nemespannon majorságot tartottak fenn, illetve a templomhoz új családi kriptát építtettek.

Neves családtagok[szerkesztés]

  • id. Lakits István (1818-1895) ügyvéd, hivatalnok, 1849-ben tapolcsai aladószedő[7]
  • ifj. Lakits István (1848-1929) nyitrai takarékpénztári vezérigazgató, orvos
  • Lakits Alajos Attila (1857-1920) nyitra vármegyei árvaszéki ülnök[8] A nyitrai gimnáziumban tanult, majd közigazgatási gyakornok volt a szenici járásban[9], később pedig a galgóciban.[10] 1886-ban Balogh János nyitrai járásbeli szolgabíró helyettesítésére rendelték ki.[11] 1887-ben szolgabíróként párbajozott.[12] 1888-ban választották szolgabíróvá.[13] 1891-ben vármegyei árvaszéki ülnök és Nyitrán eljegyezte Babóthy Pál lányát Irmát.[14]
  • Lakits István (Etienne; 1932) franciaországi emlékíró, mérnök, üzletkötő[15]
  • házassága révén ide sorolható még Bossányi Kálmán ügyvéd

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bars vármegye községei - Hizér
  2. Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 143.
  3. Laterarius – Register tehliarskych značiek, ič. 3570-3571.
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, Nyitrai járás - Kiscétény
  5. Uo. Nemespann
  6. Szlovákia emlékeinek összeírása szerint 1837-ből való. A felirat nyomán azonban "csak" 1884-ből (Hunka/Mácsay 1999, 27).
  7. Figyelmező 2/26, 1 (1849. február 20.)
  8. Lőrinczy György - Gyürky Gejza: Nyitravármegye önkormányzata és közigazgatása
  9. 1884 Magyarország tiszti cím- és névtára 4, 102.
  10. 1886 Magyarország tiszti cím- és névtára 5, 129.
  11. Budapesti Hírlap 6/273, 10 (1886. október 2.); Pesti Hírlap 8/273, 9 (1886. október 2.)
  12. Pesti Hírlap 9/38, 8 (1887. február 8.)
  13. Nemzet 7/137, 1 (1888. május 17.)
  14. Fővárosi Lapok 28/141, 1054 (1891. május 24.)
  15. A párizsi magyar emigránsok emlékezete.

Források[szerkesztés]

  • Lakits István 2016: A befejezett jelen I. A gyermekkor