Kukoricabarkó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tanymecus dilaticollis Gyllenhal, 1834 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Episomecus dilaticollis | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kukoricabarkó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kukoricabarkó témájú kategóriát. |
A kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) a bogarak rendjébe és az ormányosbogarak családjába tartozó rovarfaj. A kukorica egyik legnagyobb jelentőségű fiatalkori (juvenilis) kártevője.
Elterjedése[szerkesztés]
Eredetileg Kelet-Mediterrán faj, elterjedt egész Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában, Közép-Európában. Legnagyobb egyedszámban száraz és félszáraz, sztyeppi területeken fordul elő. Elterjedésének északi határa Szlovákia. Bár már korábban is jelen volt Magyarországon, kártevőként a II. világháborúig csak Bulgáriában és Romániában tartották számon. Magyarországon először Manninger G. Adolf észlelte kukoricán kártételét 1944-ben.
Ma Magyarországon már mindenütt általánosan elterjedt.
Megjelenése[szerkesztés]
Az imágó[szerkesztés]
Az imágó hossza 5,8-8,3 mm, a test alapszíne fekete, amit hamuszürke, barnásszürke serték borítanak. A szárnyfedőt hosszanti világosabb szürke, vagy világosbarna barázdák díszítik. Közeli rokonától a hegyesfarú barkótól (Tanymecus palliatus) a tor szélessége alapján lehet elkülöníteni, mely a kukoricabarkó esetében szélesebb a hosszánál.
A tojás[szerkesztés]
A henger alakú tojás kezdetben sárgásfehér, a lárva kikelése előtt fénylő fekete. Hossza 1-1,2 mm, a két végén félgömb alakú.
A lárva[szerkesztés]
A kukac típusú lábatlan (apod) lárva a 4. lárvastádiumban 5,2-6,8 mm hosszúságú. színe sárgásfehér. Alakja enyhén ívelt, erősen ráncos.
A báb[szerkesztés]
5,4-6,5 mm hosszúságú. Eleinte fehére színezetű, a vedléshez közeledve fokozatosan bebarnul. A bábot apró szőröcskék fedik.
Életmódja, kártétele[szerkesztés]
Táplálkozása[szerkesztés]
Erősen polifág (sok tápnövényű) faj. Bár Európában őshonos lévén eredeti tápnövénye nyilvánvalóan nem lehet a kukorica, ma mégis ezt tekintjük elsőrendű táplálékának. A tavasszal aktivizálódó imágók a kelő kukorica állományokat megtámadják, a fiatal leveleket U-alakban karéjozva rágják, csökkentve a fiatal növény fotoszintetizáló levélfelületét, gyakran a növényegyed halálát okozva. Gondot okozhat más tavaszi kapás kultúrában (pl. napraforgó, cukorrépa) és sok más növény termesztése során is. A kukoricán kívül fontos tápnövényei kultúrnövényeink közül a kalászos gabonák, takarmányrépa, cukorrépa, szója, napraforgó, bab, alma, őszibarack és a mandula is. Kultúrnövényeken kívül sok gyomnövényen is táplálkozik, mint például a lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), mezei aszat (Cirisium arvense), szőrös disznóparéj (Amaranthus retrofelxus), fenyércirok (Sorgum halpense), nád (Phragmites australis) illetve kisebb mértékben az apró szulák (Convolvolus arvensis).
A faj lárvái növényi gyökerekkel táplálkoznak, de kártételük nem jelentős. A tápnövény minősége erősen befolyásolja mind a fejlődési sebességüket, mind az imágó kori méretüket. Legoptimálisabb tápnövénynek a kukorica látszik. (goncsarenko 1964)
Szaporodása, életciklusa[szerkesztés]
Minden évben egy nemzedéke fejlődik. A tojásrakás május vége felé történik, a nőstények a tojásokat laza csomókban helyezik el a talajba, egy rétegben, a kukorica növények közelébe. A kikelő lárvák a talajban élnek és táplálkoznak, majd július végén, augusztus elején elérik teljes fejlettségüket, bebábozódnak és bogárrá alakulnak. A telet a bábkamrában töltik a talajban, csak a következő tavasszal aktivizálódnak. A tavaszi kapás növények keléséig általában különböző egyszikű növényeken táplálkoznak, ilyenkor károkat okozhatnak őszi gabonákon is, illetve érzékeny kárt okozhatnak tavaszi árpán.
Védekezés[szerkesztés]
Helyes agrotechnika alkalmazásával egyöntetű, gyorsan, egységesen kelő, gyorsan fejlődő kukorica állomány esetén kártétele jelentősen csökkenthető. Tömeges megjelenésükkor vegyszeres védekezés válhat szükségessé. Legjobb hatékonyság a vetőmagcsávázással érhető el, azonban a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek 2013-as betiltásával ez a védekezési módszer ma már nem áll rendelkezésre. A talajfertőtlenítés a lárvák számát csökkentheti, de az imágók kártételét nem mérsékli jelentősen. Nagy számú imágó megjelenésekor szükség lehet inszekticides (rovarölőszeres) állománypermetezésre is, mely magas költségei mellett nagyobb környezeti terhelést is jelent a vetőmagcsávázásnál.
Egyéb elnevezései[szerkesztés]
- kisbarkó
- déli szürkebarkó
- szürkebarkó
- szürke kukoricabarkó
- kis hegyesfarú-barkó
Források[szerkesztés]
- Jermy T., Balázs K.. A növényvédelmi állattan kézikönyve 3/B.. Bp.: Akadémiai (1990)
- Sáringer Gy. (1952). „A Tanymecus dilaticollis GYLL. kártevése kukoricán”. Növényvédelem 4 (4), 7-9. o.
- Sáringer Gy., Móritz I. (1966). „Újabb adatok a kukoricabarkó biológiájának (Tanymecus dilaticollis GYLL.) ismeretéhez”. Növényvédelem 2 (6), 241–248. o.
- S.C. Papadopoulou (2012). „[www.cabi.org/isc/FullTextPDF/2012/20123271140.pdf Tanymecus dilaticollis (Coleoptera: Curculionidae): First record on Zea mays seedlings in Greece]” (PDF). Hellenic Plant Protection Journal 5, 65-67. o. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- Talwar, N. (2014). „A Review on Pest Potential of Tanymecus (Coleoptera: Curculionidae: Brachyderinae)” (PDF). Journal of Entomology and Zoology Studies 2 (3), 14-15. o. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- Növényvédelem. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, 106-107. o. (2011)
- Kurucsai Pál: A kukorica barkó kártevői ellen történő peszticides védekezés hatékonysági és ökonómiai megközelítése. Tudományos Diákköri Konferencia, 2008. április 24., Kaposvár
- BASF Agrodivízió Magyarország - Kukoricabarkó Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
