Kogyinszk

	Kogyinszk (Кодинск)
; Kogyinszk címere	; Kogyinszk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Irányítószám	663470
Körzethívószám	39143
	Népesség
Teljes népesség	3596 fő (1979); 14 050 fő (1989); 15 400 fő (1992); 15 000 fő (1996); 14 800 fő (1998); 14 600 fő (2000); 14 600 fő (2001); 14 746 fő (2002); 14 700 fő (2003); 15 100 fő (2005); 15 100 fő (2006); 15 000 fő (2007); 15 000 fő (2008); 14 867 fő (2009); 14 830 fő (2010); 14 800 fő (2011); 15 651 fő (2012); 15 876 fő (2013); 16 039 fő (2014); 16 075 fő (2015); 16 227 fő (2016); 16 312 fő (2017); 16 116 fő (2018); 15 911 fő (2019); 15 653 fő (2020); 13 324 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Kogyinszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 58° 36′, k. h. 99° 11′Koordináták: é. sz. 58° 36′, k. h. 99° 11′
	Kogyinszk Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Kogyinszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kogyinszk témájú médiaállományokat.

Kogyinszk (oroszul: Кодинск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Kezsmai járás székhelye. A Bogucsani vízerőmű építőinek városa.

Népessége: 14 830 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület délnyugati részén, Krasznojarszktól 735 km-re északkeletre, az Angara-felföldön, az Angarán létesített Bogucsani vízerőműtől 11 km-re helyezkedik el. Az Angara kanyarulatában egy magaslatra épült, minden oldalról tajga veszi körül. 264 km-re van a legközelebbi vasútállomás: Karabula, a transzszibériai vasútvonal Resoti állomásáról (Nyizsnyaja Pojma településről) kiinduló szárnyvonal végpontja.

Története[szerkesztés]

Neve a Koda (vagy Kada) folyónévből származik, ami evenki nyelven sziklát jelent. A város helyén az 1930-as években kitelepítettek munkatábora volt. 1974-ben érkeztek a helyszínre a leendő Bogucsani vízerőmű első építői, előzőleg nagyjából ugyanott a geológiai expedíció tábora működött. A település hivatalosan 1977-ben keletkezett; 1989-ben lett város és a járás székhelye. A járás korábbi székhelye, a 17. században alapított Kezsma falu 2011-ben megszűnt, területe a víztározó feltöltésekor víz alá került.

Az Angara vidékének gazdasági hasznosítására a szovjet korszakban nagyszabású tervek készültek. Ezek fontos részeként kezdték építeni az Angara immár harmadik nagy vízerőművét, de a Szovjetunió megszűnése és nyomában a gazdasági válság miatt az építkezés hosszú évekig szünetelt. A vízerőmű végül csak 2012. október 12-én kezdte meg a villamosenergia termelést. Napjainkban is ez a létesítmény a város gazdasági alapja.