Klóramfenikol meghatározása mézből
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A klóramfenikol egy széles spektrumú bakteriosztatikus antibiotikum, melyet eredetileg a Streptomyces venezuelae [1]nevű baktériumból nyertek ki. Az emberben előforduló lehetséges mellékhatások miatt kisebb betegségek kezelésére nem ajánlott a használata, viszont súlyos betegségek kezelésére nagyon alkalmas antibiotikum. Az állatgyógyászatban a klóramfenikol nagyon hatékonynak számít, az embereknél megfigyelt lehetséges mellékhatások az állatoknál nem jelentek meg.[2] Azonban, mivel az emberi egészségre toxikus, a klóramfenikol használata szigorúan szabályozva van az állati eredetű ételekben beleértve a mézet is, mely a méhektől származik. Az Európai Unió (EU) meghatározott egy maximum anyag-határértéket (MRL), a klóramfenikol esetén állati eredetű ételekben, mely 0.3 μg/kg, míg Kínában ez az érték 0.5 μg/ kg.
| Kémiai képlete | C11H12CL2N2O5 |
| CAS-azonosító | 56-75-7 |
| Moláris tömeg | 323,132 g/mol |
| Metabolizmus | Máj |
| Eliminációs felezési idő | 1,6-3,3 h |
| Forráspont | Magas vákuumon szublimál |
| Olvadáspont | 150.5 °C |
| Oldódás | 2500 mg/L (25 °C-on) |
Meghatározás[szerkesztés]
Annak ellenére, hogy az irodalom számos analitikai módszert, technikát ír le, mint például az enzim-kapcsolt immunoszorbens próba (ELISA), mikrobiális gátlás és bioszenzor próbák, mind az összes technika az érzékenység korlátozásától, reprodukálhatóságtól és álpozitív eredményektől szenved. Az egyik leghatékonyabb módszer a klóramfenikol meghatározására különböző állati ételekben, mint például a mézben, az a folyadék kromatográfia / tandem tömegspektrometria, vagyis a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia-tömegspektrometria (LC-MS/MS). Ezzel a módszerrel kifejleszthető egy gyors, automatizált minta előkészítés, LC-MS/MS módszerrel a klóramfenikol meghatározásához a mézben, elektroporlasztásos ionizációval (H-ESI), deuterált belső standard alkalmazásával (d5-CAP), de alkalmazható belső standardnak számos más anyag is, mint például a diklofenák, mely egy nemszteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító. [3]
Minta előkészítése[szerkesztés]
Egy homogenizált mézmintát (5 g) kell lemérni egy tiszta és száraz, 50 ml-es beosztott Borosil centrifuga csőben. A mézmintát 15 ml ionmentes vízzel hígítani kell és 100 μl izotóppal jelzett klóramfenikol (d5-CAP) oldatot (5 ppb) kell hozzáadni. A centrifugacső tartalmát örvénykeverővel alaposan össze kell keverni , majd átengedni izolált HM-N patronon keresztül (kovaföld alátámasztott folyadék-folyadék extrakciós (LLE) patron) és 15 percig állni hagyni. Az elúciót 50 ml-es etil-acetáttal állították elő. Az eluátumot egy 40 ° C-os nitrogénáramon keresztül kell elpárologtatni. A maradékot fel kell oldani 1 ml acetonitril / víz 1: 1 keverékében. Az oldatot ultrahanggal kezelik és Millipore fecskendőszűrőn szűrik.[4]
A módszer működési elve[szerkesztés]
Folyadékkromatográfia – kapcsolt tömegspektrometria (LC-MS/MS) napjaink egyik leghatékonyabb és legszelektívebb analitikai módszere. Mivel a tömegspektrométer szelektivitása és érzékenysége jóval nagyobb, mint a többi kromatográfiás detektor e paraméterei, a két technika összekapcsolásával egy nagy hatékonyságú módszert kapunk.[5]
A két technika hatékony összekapcsolása akkor vált lehetővé, amikor Fenn és munkatársai kidolgozták az ún. elektroporlasztásos technikát, (ESI= electrospray ionization) amiért Nobel díj volt a jutalmuk. Hamarosan ez a technika lett az egyik legelterjedtebb módszer a biológiai minták meghatározására, a mi esetünkben a klóramfenikol kivonására a mézből.
Három részt mindenképp tartalmaznia kell a műszernek:
- ionforrást
- (tömeg) analizátort
- detektort
A mérések lépései:
- A mintából ionok készítése
- Az ionok a különböző tömeg/töltés arány szerinti elválasztása
- Az ionok detektálása
- Adatgyűjtés, a spketrum felvétele
Tandem tömegspektrometria[szerkesztés]
Három kvadrupól tömegszűrő használatával lehet az MS készülék hatékonyságát növelni.
A tandem tömegspektrometria legfőbb céljai:
1. szerkezeti információnyerés (a keletkezett fragmensek felhasználásával)
2. mennyiségi analízis érzékenységének és szelektivitásának növelése
Az első (ún. Q1), illetve a harmadik (Q3) analizátor szűrőként viselkedik, míg a középső (Q2) fragmentációt hoz létre ütközés által indukált ionizáció révén.
Konklúzió[szerkesztés]
A méz egy természetes termék, mely széles körben van használva mind táplálkozási, mind orvosi szempontból. Az üzletek tele vannak meg nem vizsgált és hamisított méz termékekkel. Mikrobiális és nonmikrobiális szennyező anyagok, mint a peszticidek vagy éppen az általunk említett klóramfenikol és nehézfémek találhatóak meg számos mézben a világ bármelyik pontján, ezért fontos egy hatékony és gyors módszer, hogy ezeket kiszűrjük. Szerencsére a klóramfenikol esetén számos tanulmány és vizsgálat alapján minimális mennyiség szokott jelen lenni a mézben, körülbelül 0.27 μg/ kg.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Determination of Chloramphenicol, Florfenicol, and Thiamphenicol in Honey Using Agilent SampliQ OPT Solid-Phase Extraction Cartridges and Liquid Chromatography-Tandem Mass Spectrometry Authors:Limian Zhao Agilent Technologies, Inc. 2850 Centerville Road Wilmington, DE 19808 USA Carol Haney Ball Agilent Technologies, Inc. 200 Regency Forest Drive Cary, NC 27511 USA”.
- ↑ „Antibiotic, Pesticide, and Microbial Contaminants of Honey: Human Health Hazards Authors:Noori Al-Waili, Khelod Salom,Ahmed Al-Ghamdi, and Mohammad Javed Ansari Waili Foundation for Science, Queens, NY 11418, USA 28 August 2012”.
- ↑ „Multi-class Antibiotic Screening of Honey Using Online Extraction with LC-MS/MS Authors: Catherine Lafontaine, Yang Shi, Francois A. Espourteille, Thermo Fisher Scientific, Franklin, MA, USA”.
- ↑ „A simple method of isolation of chloramphenicol in honey and its estimation by liquid chromatography coupled to electrospray ionization tandem mass spectrometry Authors:Kannan Vivekanandan*, Madugundu Guru Swamy, Sudhanand Prasad and Rama Mukherjee Dabur Research Foundation, 22 Site IV, Sahibabad, UP 201010, India 31 August 2005”.
- ↑ „Analytical strategy for determination of chloramphenicol in different biological matrices by liquid chromatography - mass spectrometry Authors:Tomasz Śniegocki, Małgorzata Gbylik Sikorska, Andrzej Posyniak Department of Pharmacology and Toxicology National Veterinary Research Institute, 24-100 Pulawy, Poland August 31, 2017”.
- ↑ „Development of a rapid method for the determination of antibiotic residues in honey using UPLC-ESI-MS/MS Authors:İbrahim KIVRAK*, Şeyda KIVRAK, Mansur HARMANDAR Food Science and Technology”.
