Közbeszerzési tárgyak
Közbeszerzési tárgyak azok, amire a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérők beszerzése irányul.
A közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, vagy azt önként vállaló szervezetek, az ajánlatkérők, a beszerzés előkészítése során vizsgálják, hogy amit beszerezni akarnak, azt a közbeszerzési eljárással kell-e beszerezniük, a tárgyát képezik-e. Amennyiben árut kívánnak beszerezni, szolgáltatást vagy építési beruházás elvégzését megrendelni a Közbeszerzési törvény[1] (továbbiakban Kbt.) szabályai szerint kell eljárniuk. Klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési eljárásban köthetnek szerződést építési és szolgáltatási koncesszióra is.
A Kbt. rendelkezik arról is, hogy mire nem kell közbeszerzést lefolytatni, ezt hívjuk kivételi körnek.[2] Ide tartozik például a munkaszerződés, és a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése is. Nemzeti eljárás rendben, a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetén további kivételek is vannak.[3]
Árubeszerzés[szerkesztés]
Az árubeszerzés olyan szerződés megkötésére irányul, amelyért ellenértéket kell fizetni, és amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.[4]
Áru például a mosószer, az irodaszer, vagy a ruházat, cipő, a nyomtató, hűtőszekrény, személygépkocsi. Az árubeszerzés részét képezi a nyomtató vagy a hűtőszekrény üzembe helyezése is. Használati jog megszerzésére példa a gépkocsi bérlete.
Építési beruházás[szerkesztés]
Az építési beruházás olyan visszterhes, ellenértéket tartalmazó szerződés megkötésére irányul, amelynek tárgya különösen az építmény kivitelezése, vagy építményhez kapcsolódó egyéb munka megrendelése és átvétele az ajánlatkérő részéről.[5]
A Kbt. 1. mellékletében tételes lista található az ebbe a csoportba tartozó közbeszerzési tárgyakról:
- Építési terület előkészítése, szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés, villanyszerelés, szigetelés, víz-, gáz-, fűtésszerelés és a befejező építés: vakolás, ablakok, ajtók, parketta beszerelése, padló és falburkolás, festés és üvegezés.
- Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése, vízi létesítmény építése, védőgátak építése, a folyó medrének kotrása.
- Építési beruházásnak minősül az építési eszköz személyzettel történő bérlése.
Építési koncesszió[szerkesztés]
Az építési koncesszió olyan építési beruházás, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatásként az építmény hasznosítási jogát meghatározott időre átengedi, és a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[6]
Az eljárást a közbeszerzési értékhatárnak megfelelő eljárásrendben, közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetén a törvény második részét kell alkalmazni, a Kbt. XIII. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően.[7]
Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a közszolgáltatói tevékenység biztosítása.[8]
Szolgáltatás megrendelés[szerkesztés]
A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.[9] A Kbt. a szolgáltatásokat kategóriákba sorolja, amelyet a törvény 3. és 4. melléklete tartalmaz.
A Kbt. 3. melléklete tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél a közbeszerzési értékhatár közösségi szintjének elérése esetén a közbeszerzési eljárást közösségi eljárásrendben,[10] kell lefolytatni. Jellemző szolgáltatástípusai a karbantartási, szállítási, távközlési szolgáltatások, a piackutatás, számviteli szolgáltatások. Ennek a csoportnak a 6.kategóriájába tartoznak a biztosítási, valamint a banki és befektetési szolgáltatásokat tartalmazó pénzügyi szolgáltatások, amelyek beszerzése a klasszikus ajánlatkérőknek egyébként csak feltételekkel engedélyezett, de ennél a kategóriánál hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás is lefolytatható.[11]
A Kbt. 4. mellékletében szereplő szolgáltatások, amennyiben az egybeszámítást is figyelembe véve elérik a közbeszerzési értékhatárt, nemzeti eljárásrendben indíthatók, függetlenül attól, hogy elérik vagy meghaladják a közösségi eljárásrend értékhatárát.[12] Jellemző szolgáltatások a szállodai, egészségügyi szolgáltatások. Itt található az egyéb kategória is, tehát minden olyan szolgáltatás ide tartozik, amelyik nem szerepel a 3. mellékletben. Különleges szolgáltatás itt a Jogi szolgáltatás, ennek megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről hirdetményt kell közzétenni, és a szerződést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.[13]
Szolgáltatási koncesszió[szerkesztés]
A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, ahol az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[14]
Minden esetben e törvény Harmadik Része alkalmazandó, azaz közösségi értékhatárt elérő esetben is nemzeti eljárásrend szerint kell a közbeszerzést lefolytatni.[15]
Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a koncesszió célja az ajánlatkérő a közszolgáltatói tevékenységének biztosítása,[16] valamint ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, de ebben az esetben a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot írásban tájékoztatnia kell;[17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, i. m.
- ↑ Kbt. 9. §.
- ↑ Kbt. 120. §.
- ↑ 7. § (2)
- ↑ 7. § (3)
- ↑ Kbt. 7. § (5)
- ↑ Kbt. 19. § (5)
- ↑ Kbt. 9. § (1) h)
- ↑ 7. § (4)
- ↑ Kbt. Második rész
- ↑ 89. § (1)d)
- ↑ 19. § (4)
- ↑ 19. § (3)
- ↑ Kbt. 7. § (6)
- ↑ Kbt. 19. § (4)
- ↑ Kbt. 9. § (1)h)
- ↑ Kbt. 9. § (1)i)
Források[szerkesztés]
- Juhász Péter – Boros Anita – Lantos Ottó: A közbeszerzés alapjai. (hely nélkül): Complex. 2009. ISBN 9789632950433
- Tátrai Tünde: Közbeszerzés. In Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde: Beszerzés. (hely nélkül): Complex. 2010. 267–308. o. ISBN 978-963-295-111-9
- 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kbt.)
- Közbeszerzési Hatóság Honlapja: Közbeszerzési Hatóság (magyar nyelven). [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
További információk[szerkesztés]
- KözBeszKut: A közbeszerzési piac kutatásának támogatására, az eredmények publikálására, az érdeklődők számára hasznos információk nyújtására szakosodott honlap. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].