Hajósy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajósy Ferenc
Született1906. január 5.
Budapest
Elhunyt1988. július 28. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • meteorológus
  • gimnáziumi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1924–1925)
SírhelyeÚj köztemető
SablonWikidataSegítség

Hajósy Ferenc László (Budapest, 1906. január 5.[1]Budapest, 1988. július 28.[2]) magyar középiskolai tanár, meteorológus. A földrajztudományok kandidátusa (1955).

Életpályája[szerkesztés]

1923-ban érettségizett. 1924–1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1930-ban földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1931-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. „A Földközi-tenger vidékének csapadékviszonyai” című disszertációjával doktorált, ezzel elkötelezte magát a csapadékkutatásnak. Az 1930-as években a Magyar Földrajzi Társaság titkára, egyben a Közlöny szerkesztője, majd a Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1931–1932 között ösztöndíjasként a bécsi Collegium Hungaricumban folytatta tanulmányait. 1932–1933 között az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) gyakornoka volt; hazánk csapadékviszonyaival foglalkozott. 1933–1935 között a nagykállói gimnázium tanára volt. 1934–1935 között a budapesti Werbőczy István Reálgimnázium óraadó helyettes tanára és belföldi kutatói ösztöndíjas volt. 1935–1937 között a budapesti Madách Imre Gimnázium óraadó helyettes, 1937–1939 között helyettes, 1939–1953 között rendes tanára volt. 1935–1953 között az Országod Meteorológiai Intézet észlelője és külső munkatársa volt. 1953–1958 között az Ombrometriai, illetve a Csapadékhálózati Osztály vezetője volt. 1956–1961 között a Légkör szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 1958–1966 között az Adatfeldolgozó és Tájékoztató Osztályt vezette. 1966-ban nyugdíjba vonult. 1974-től a Magyar Meteorológiai Társaság tiszteletbeli tagja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Operatív munkája mellett tudományos kutatással is foglalkozott. A Kárpát-medence csapadékklímájának számos kérdésében tette lehetővé mintaszerűen feldolgozott és közreadott adatanyag alapján a biztos tájékozódást. Több földrajz tankönyvet írt középiskolák számára.

Családja[szerkesztés]

Szülei Hajósy Lajos rendőr ellenőr és Csányi Ida (1873–1958)[3] voltak. Testvére: Hajósy Ida. Felesége, Szilágyi Ilona volt. Leánya: Hajósy Adrienne (1947–2022[4]), geofizikus illetve Hajósy Erika, Hajósy Mónika és Hajósy Ida.

Sírja a Rákoskeresztúri temetőben található.

Művei[szerkesztés]

  • A Földközi-tenger vidékének csapadékviszonyai
  • A szárazsági zónák északi határának évközi eltolódása a Földközi-tenger vidékén (Egyetemi doktori értekezés; Az Időjárás, 1930)
  • Zur einfachen Bestimmung des Tagesmittels (Das Wetter, 1932)
  • Über dem Einfluss des Schneedecke auf die Temperatur (Meteorologische Zeitschrift, 1932)
  • A hőmérsékleti kontinentalitás értékéről (Az Időjárás, 1933)
  • A csapadék növekedése a tengerszint feletti magassággal Magyarországon (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
  • A csapadék havi középértékei Magyarországon (Vízügyi Közlemények, 1934)
  • A csapadék eloszlása Magyarországon. 1901–1930. Monográfia. 14 színes és 4 fekete nyomású csapadéktérképpel. (Az OMI hivatalos kiadványai. XI. kötet; Budapest, 1935)
  • Csapadékmennyiség és tengerszint feletti magasság (Az Időjárás, 1935)
  • Adatok a Balaton környékének csapadékviszonyaihoz (Az Időjárás, 1940)
  • Földrajz. II. rész. Tankönyv polgári fiú- és leányiskolák, gimnáziumok, líceumok számára. (Budapest, 1945; 2. kiadás: 1946; 3. kiadás: 1947)
  • Földrajz. III. rész (Láng Sándorral). Tankönyv polgári fiú- és leányiskolák, gimnáziumok, líceumok számára. (Budapest, 1945; 2. kiadás: 1946; 3. kiadás: 1947)
  • Vidéki városok és környékük ismertetése. Előadás IBUSZ idegenvezetői szaktanfolyami hallgatók számára (Budapest, 1951)
  • Magyarország csapadékviszonyai. 1901–1940 (Monográfia; Magyarország éghajlata. VI. kötet; Budapest, 1952)
  • Adatok a Tisza vízgyűjtőjének csapadékviszonyaihoz (Monográfia és kandidátusi értekezés; Az OMI kisebb kiadványai. 29. Budapest, 1954)
  • A Kisalföld éghajlata (Földrajzi Közlemények, 1962)
  • A zúzmaráról (Légkör, 1965)
  • 1966 februárjának rendkívüli időjárásáról (Légkör, 1966)
  • A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig (Kakas Józseffel, Kéri Menyhérttel, Zách Alfréddel; Az OMSZ hivatalos kiadványai. 42. Budapest, 1975)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]