Hídló végén

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hídló végén
Műfajmagyar népdal
Stílusvegyes
Hangfajdó-hexachord
A kotta hangnemeC dúr
SorokA B A Bk
Hangterjedelem1–6 1–5 2–6 1–3
Kadencia2 (5) 2
Szótagszám8 6 8 6[1]
ElőadásmódTempo giusto
Előadási tempó112
A gyűjtés adatai
GyűjtőDomokos Péter Pál
A gyűjtés helyeBogdánfalva (Románia)
A gyűjtés ideje1929
Kiemelt források
Bartók-rend11263
Dobszay221

A Hídló végén kezdetű magyar népdalt Domokos Péter Pál gyűjtötte Bogdánfalván 1929-ben. Középkori, hangszeres eredetű táncdal.

Feldolgozások:

Szerző Mire Mű
Vásárhelyi Zoltán két egynemű szólam Erdő-mező, 9. kotta
Veress Sándor kétszólamú kórus[2]
Szőnyi Erzsébet egynemű kar 33 könnyű kórus népdalokra, 12. kotta

Kotta és dallam[szerkesztés]

{ << \relative c' { \key d \minor \time 4/4 \tempo 4 = 72 \set Staff.midiInstrument = "violin" \transposition c' % Hidlo vegen, padlo vegen karikas tancot jarjak, \repeat unfold 2 { g'4 a8( g) f4 d g a8( g) f4 \bar "||" d e8 d c4 c } \alternative { { e g2 g \bar "||" } { d4 c2 c \bar "|." } } } \addlyrics { \repeat unfold 2 { Híd -- ló vé -- gén, pad -- ló vé -- gén ka -- ri -- kás tán -- cot } \alternative { { jár -- ják, } { jár -- ják. } } } >> }

Hídló végén, padló végén
karikás táncot járják,
hídló végén, padló végén
karikás táncot járják.

Elől járja János bíró
gombos dolmányában,
hátul járja Mári asszony
csipkés rokolyában.

A hídló (más szóval hídlás[3]) (általában istállónak vagy börtönnek) alul üreges deszkapadlózata, amely alá a híg ürülék, vizelet lefolyik.[4]

A karikás tánc mai neve körtánc.[5]

A dolmány a mai zakóhoz hasonló, annál hosszabb, testhezálló, felálló gallérú, férfi posztó felsőruha.[6] A rokolya finom, legtöbbször fehér vászonból készült szoknya.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A nyolcadok egy szótagnak számítanak részben a hajlítás, részben a második versszak miatt.
  2. ↑ Szép magyar dalok (kóta és szöveg). Összeállította: Kerényi György. Budapest: Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet. 133–134. o.  
  3. ↑ yumpu.com
  4. ↑ A magyar nyelv értelmező szótára. Szerkesztette az MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1960. III kötet., 249. o.  
  5. ↑ Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz: A mozgás és a tánc. mek.oszk.hu. Corvina Kiadó (1980) 430. o. ISBN 963 13 0946 0
  6. ↑ Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz: Dolmány. mek.oszk.hu. Corvina Kiadó (1980) ISBN 963 13 0946 0
  7. ↑ Magyar Néprajzi Lexikon. mek.niif.hu. Budapest: Akadémiai Kiadó (1977) (Hozzáférés: 2016. április 11.)

Források[szerkesztés]

Népdalgyűjtemények:

Tankönyvek

  • Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 146. o. 206. kotta  
  • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 135. o. ISBN 963 03 5519 1  
  • Szolfézs példatár: Alsófok, I. kötet. Szerkesztette: J. Irsai Vera. Budapest: Editio Musica. 394. kotta  
  • Dobszay László: A hangok világa: Szolfézskönyv a zeneiskolák II. osztályának. Budapest: Editio Musica. ISMN 979 0 080 05246 4, 260. kotta  

Feldolgozások:

  • Vásárhelyi Zoltán: Erdő-mező: Népdalok, úttörő- és forradalmi dalok kétszólamú feldolgozásban. (hely nélkül): Zeneműkiadó Vállalat. 1963. 9. kotta  
  • Béres János: Furulyaiskola II: Az állami zeneiskolák hivatalos tananyaga. Budapest: Zeneműkiadó. 1973. 9. o.  
  • Szőnyi Erzsébet: 33 könnyű kórus népdalokra, iskolásoknak. Budapest: Zeneműkiadó. Egyneműkarra, 12. kotta  
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: 5. Nagy Daloskönyv. 5. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 155. o. ISMN 979 0 801659 00 2, gitárkísérettel  

Szöveg:

Felvételek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hídló_végén&oldid=25939115”