Goubau-vezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Goubau-vezeték egy aszimmetrikus tápvonal, nagyfrekvenciás energia nagy távolságra történő vezetésére használható. Ma már ritkán használják, teljesen kiszorították a jó minőségű, kis veszteségű koaxiális kábelek elterjedése. A Goubau-vezeték lényegesen kisebb veszteségű a mai koaxiális kábeleknél is, valamint a megvalósítása is jóval olcsóbb, viszont a külső zavarokra érzékenyebb.[1]

Leginkább nagy teljesítményű, UHF tartományban működő adóberendezéseket kötöttek vele össze egy távolabbi, magas hegytetőre telepített antennával. Akár 10km-es távolság is áthidalható nagyon kis veszteséggel.

Felépítése, működése[szerkesztés]

A Goubau-vezeték lényegében egy egyhuzalos tápvonal. Végpontjain átmérőjű és λ palásthosszúságú tölcsér található, maga a vezeték pedig egy vastag dielektrikummal bevont vezető. A vezető és a dielektrikum átmérőjének aránya 1:2.5. A két végpont rövid koaxiális kábelhez csatlakoztatható, azon keresztül köthető össze az antennával és a rádióberendezéssel.

A Goubau-vezeték működése a felszíni hullámvezetésen alapul. A vezetéket körülvevő dielektrikum hatására az elektromágneses erőtér a vezető környezetében koncentrálódik. Magában a vezetőben és a műanyagköpenyben az energiának csak kis hányada terjed, nagy része a vezetéket körülvevő légtérben terjed. Az energia 90%-a egy kb. 0.7λ sugarú levegőhengerben áramlik. A levegőben történő energiaáramlás gyakorlatilag sugárzásmentes folyamat, és rendkívül kis veszteség jellemzi. Ennek a kis csillapítású energiaátvitelnek feltételei vannak:

  • a Goubau-vezeték 1λ sugarú környezetében ne legyen sem fémes tárgy, sem nagyobb kiterjedésű másféle anyag.
  • csak egyenes nyomvonalon vezethető, csak nagyon kis mértékben szabad meghajlítani (20°-nál nem lehet több), ha ez nem megoldható, szakaszolni kell, és a szakaszokat koaxiális kábellel összekapcsolni.

Mivel a dielektrikum anyaga polietilén, így tartós UV sugárzás hatására hamar elkezd romlani a dielektromos tulajdonsága. Ennek megelőzése céljából korommal pigmentálják.

Technikai jellemzői[szerkesztés]

A Goubau-vezeték legelőnyösebb tulajdonsága, hogy vesztesége nagyságrendekkel kisebb, mint a koaxiális kábeleké. Szembetűnő, hogy a csillapítási értékeket km-es távolságra adják meg, nem pedig 100 m-re, mint a koaxiális kábelek esetében, és így is lényegesen kisebb értékek szerepelnek a táblázatban.

A határátmérő annak a léghengernek az átmérője, amelynek a Goubau-vezeték a tengelyét képzi. Mérete függ az üzemi hullámhossztól és a kábel tipusától. Az energiaátvitel ebben a léghengerben történik, gondoskodni kell róla, hogy ez a légtér üres legyen.

Tipus Belső ér átmérő (mm) Szigetelő átmérő (mm) Csillapítás (dB/km)(MHz) Határátmérő (m)(MHz)
150 200 250 500 150 200 250 500
2/5-9109.0 2 4 6.6 8.17 9.46 17.2 2.3 1.6 1.3 0.6
4/10-9111.0 4 10 4.3 5.42 6.54 12.1 2.1 1.5 1.3 0.56

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karl Rothammel. Antennakönyv. Műszaki könyvkiadó. ISBN 963-10-2060-6