Gisser Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gisser Gyula
Született1843. április 2.
Kismarton
Elhunyt1929. október 9. (86 évesen)
Nyitra
Foglalkozása
  • pedagógus
  • testnevelő tanár
SablonWikidataSegítség

Gisser Gyula (Kismarton, 1843. április 2.Nyitra, 1929. október 9.) testnevelő tanár, uszodatulajdonos, "a nyitrai sport atyja".

Élete[szerkesztés]

Nyugodt és boldog lesz életed, ha a fürdőt felkeresed / Nincs szebb és dicsőbb, mint úszni az ár ellen
– 1940 Nitra Arany Könyve. 31-32.

Michael Gisser (1816-1886) és Juliana Leiner fia. 1869-től felesége Veszely Mária Josepha (1855-1937). Fiuk Gyula Antal István (1877).[1]

A bécsújhelyi katonai intézet tanító őrmestere volt. Nyitrára 1866-ban még katonatisztként érkezett. 1869-től a Nyitrai Piarista Gimnázium testnevelés-oktatója lett. Játékdélutánokat, természetjáró táborokat, és egyéb szabadidős tevékenységeket szervezett a tanulóknak. A gimnázium szegénysegélyező akcióját is támogatta.[2]

1868-ban megalakította a Nyitra megyei Vívó- és Tornaegyletet, melyben mint okleveles vívómester, fontos szerepet vállalt.[3] A vívás mellett az úszás népszerűsítését is magára vállalta számos rendezvény és verseny megszervezésével. Az első nyitrai táv- és versenyúszást már 1882-ben megszervezte, s a győzteseknek 40-100 forintnyi jutalmakat osztott ki. 1888-ban egy konkurens folyami fürdő is nyílt (Arnold Ede).[4]

A városi hatóságokhoz kérvényt nyújtott be egy jégpálya engedélyezésére. A városatyák 1886-ban a 4671/86. számú engedéllyel a megyeház melletti réten engedélyezték egy jégpálya kialakítását és működtetését.[5] Így már 1886 telétől Nyitrán a sportszerű korcsolyázás is elérhetővé vált a városiak számára. 1888-ban konkures jégpálya is nyílt (Boross Marcell). A Gisser jégpályáján a helyi önkéntes tűzoltó-egylet zenekara játszott. A piarista diákokkal rendszeresen látogatta a jégpályáját, és tanította őket a korcsolyázás alapjaira.

1895-ben ezüstérmet szerzett egy vívásversenyben Budapesten.[6] 1910-ben homokos "napfürdőt" hozott létre. Folyami fürdője a 20. század 30-as éveiig működött, míg a Nyitra folyó medrét szabályozták. A Nyitra Városi Temetőben nyugszik.[7]

Források[szerkesztés]

  1. familysearch.org Nyitra római katolikus keresztelési anyakönyv
  2. A Nyitrai Róm. Kath. Főgymnasium 1883-84. iskolaévi Tudósítványa. Nyitra, 41.
  3. Siklóssy László 1928: A magyar sport ezer éve II. Budapest, 532
  4. Feltehetőleg téves adatokat közölt az Új Szó 2003-ban[1]
  5. Nyitra Megyei Közlöny 1886/52.
  6. 1895 Vasárnapi Újság 42/21, 338.
  7. nitra.sk. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 13.)