Franz Xaver Kappus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Xaver Kappus
Élete
Született1883. május 17.
Temesvár
Elhunyt1966. október 8. (83 évesen)
Berlin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény

Franz Xaver Kappus (Temesvár, 1883. május 17.Berlin, 1966. október 8.) bánsági sváb író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Franz Xaver Kappus középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1894-98), majd Bécsújhelyen járt katonai akadémiára , hadnagyi fokozatot ért el (1905). 1906-ban levelezni kezdett Rainer Maria Rilkével, levelezésüket 1929-ben adta közre a lipcsei Inselverlag Briefe an einen jungen Dichter (Levelek egy fiatal költőtől) címen.

Hosszú éveken át katonatisztként szolgált a Habsburg Birodalom több városában, Bécsben, Pozsonyban, Dalmácia különböző településein. Ezen idő alatt verseket, humoreszkeket, karcolatokat írt, amelyek bécsi, berlini, müncheni magazinokban jelentek meg. 1911-ben ő szerkesztette Bécsben a Zeitschrift Militärische Rundschau (Katonai Szemle) című lapot a k.u.k. hadügyminisztérium megbízásából.

1914-ben a keleti frontra vezényelték, ahol tüdőlövést kapott, s kórházba került, majd felgyógyult. 1916-ban megnősült, 1917-től a Belgrader Nachrichten tätig (Belgrádi hírek) című lap szerkesztője lett, összebarátkozott a szintén bánsági származású erdélyi szász Otto Alscher[1] költővel. 1918-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét és az adott év őszén hazaköltözött Temesvárra.

Maga és családja megélhetését az újságírás területén igyekezett biztosítani, tevékenységét egy német nyelvű bánsági napilapnál (Banater Tagblatt) kezdte. 1922-ben a temesvári német nyelvű liberális napilaphoz csatlakozott, 1923-tól a bukaresti sajtó német tudósítója lett, számos esszét írt és recenziókat a magyar, német, román irodalmi termékekről. Igen népszerű újságíró volt Temesvárt.

Szatirikus katonai történeteket dolgozott fel vígjáték, regény műfajban, amelyekkel Berlinben is nagy sikereket aratott, s ott ki is adták azokat. Die Frau des Künstlers (A művész felesége) c. regényéből 1926-ban készült werkfilm. 1922-ben írt Der rote Reiter (Vörös lovas) című regénye nyomán 1934-1935-ben készült werkfilm, a forgatókönyvet is Franz Xaver Kappus írta. A rendező Rolf Randolf.

Berlini sikerei hatására 1925-ben letelepedett Berlinben, ahol az Ullstein Kiadóban[2] kapott lektori állást, s egyben ez a kiadó volt az, amely legtöbb művét még életében kiadta. 1928-ban Bíró Lajos egyik regényét (Toinette vagy Dubarry grófné a huszadik században) lefordította németre.[3] Sokat írt a Berliner Zeitungba Temesvárról, az ő szülővárosáról is, s sváb lévén próbálta magyarázni a németeknek az ő több nemzetiséghez (szász, magyar, román, szerb) való elkötelezettségét, indentitását.

Műveit folyamatosan kiadták, a második világháború alatt volt egy szünet szépirodalmi munkásságában, de a háború után megint tovább működött, 1949-ben Flucht in die Liebe (Menekülés a szerelem) című regényében kifejtette nácizmus-ellenes állásfoglalását. Az újságírás és a szépirodalom terén dolgozott haláláig, 83 éves korában hunyt el Berlinben.

Franz Xaver Kappus műveinek egyik magyar fordítója a szintén temesvári születésű Kastriener Sámuel volt.

Magyarul[szerkesztés]

  • A teniszbajnoknő. Regény. Ford. Váradi Miklós. Budapest, Singer-Wolfner, 1930 (Milliók könyve, 191)
  • Versenyfutás a sorssal. Ford. Toroczkói Miklós. Budapest, Tolnai, 1936 (Világkönyvtár)
  • Edda megvívja a harcát. Ford. Forró Pál. Budapest, Tolnai, 1937 (Világkönyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Otto Alscher (Perlasz, 1880 –Târgu Jiu, 1944)
  2. Ullstein-Verlag
  3. Eine Dubarry von heute : Roman / Ludwig Biró ; [aus dem Ungarischen übertragen von Franz Xaver Kappus]. Berlin : Knaur Nachf., 1928. 255 p.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Franz Xaver Kappus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.