Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány esemény során a 2010-es években több millió Facebook-felhasználó személyes adatait gyűjtötte össze beleegyezésük nélkül a Cambridge Analytica brit tanácsadó cég, elsősorban azért, hogy politikai reklámozásra használják fel azokat.[1][a]

Az adatokat egy „This Is Your Digital Life” nevű alkalmazással gyűjtötték, amelyet Aleksandr Kogan adatkutató és cége, a Global Science Research fejlesztett ki 2013-ban.[2] Az alkalmazás egy kérdéssorozatból állt, amelynek célja a felhasználók pszichológiai profiljának kialakítása volt, és a Facebook Open Graph platformján keresztül összegyűjtötte a felhasználók Facebook-ismerőseinek személyes adatait.[2] Az alkalmazás akár 87 millió Facebook-profil adatait is begyűjtötte.[2] A Cambridge Analytica az adatokat arra használta fel, hogy elemzési segítséget nyújtson Ted Cruz és Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányának.[3][4] A Cambridge Analyticát széles körben vádolták azzal is, hogy beavatkozott a Brexit-népszavazásba, bár a hivatalos vizsgálat elismerte, hogy a vállalat „néhány kezdeti megkeresésen túl” nem vett részt, és hogy „nem történt jelentős jogsértés”.[5][6]

Az adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos információkat 2018-ban hozta nyilvánosságra Christopher Wylie, a Cambridge Analytica volt alkalmazottja a The Guardian és a The New York Times című lapoknak adott interjúiban.[7] 2018-ban a Facebook bocsánatot kért az adatgyűjtésben játszott szerepéért, és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg tanúvallomást tett a kongresszus előtt.[7] 2019 júliusában bejelentették, hogy a Facebookot 5 milliárd dolláros bírsággal sújtja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság az adatvédelem megsértése miatt.[8] 2019 októberében a Facebook beleegyezett, hogy 500 000 font bírságot fizet az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatalának, amiért „súlyos kárveszélynek” tette ki a felhasználók adatait.[9] 2018 májusában a Cambridge Analytica csődeljárást jelentett be a 7. fejezet szerint.[10]

Más reklámügynökségek már évek óta alkalmazzák a pszichológiai célzás különböző formáit, és a Facebook 2012-ben szabadalmaztatott egy hasonló technológiát.[11] Mindazonáltal a Cambridge Analytica módszerei és nagy nyilvánosságot kapott ügyfelei - köztük Trump elnökválasztási kampánya és az Egyesült Királyság Leave.EU kampánya[12] - a pszichológiai célzás problémáit, amelyektől a tudósok már korábban is óvtak, a közvélemény figyelmébe ajánlották.[11] A botrány fokozott közérdeklődést váltott ki a magánélet és a közösségi média politikára gyakorolt hatása iránt. A #DeleteFacebook online mozgalom trendi lett a Twitteren.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Chan, Rosalie: The Cambridge Analytica whistleblower explains how the firm used Facebook data to sway elections. Business Insider . [2021. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. ↑ a b c Meredith, Sam: Facebook-Cambridge Analytica: A timeline of the data hijacking scandal (angol nyelven). CNBC , 2018. április 10. [2018. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  3. ↑ Confessore, Nicholas. „Cambridge Analytica and Facebook: The Scandal and the Fallout So Far”, The New York Times, 2018. április 4.. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 8.) (amerikai angol nyelvű) 
  4. ↑ Smith, Allan: There's an open secret about Cambridge Analytica in the political world: It doesn't have the 'secret sauce' it claims. Business Insider . [2020. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  5. ↑ Kaminska, Izabella. „Cambridge Analytica probe finds no evidence it misused data to influence Brexit”, The Financial Times, 2020. október 7.. [2021. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  6. ↑ „Cambridge Analytica 'not involved' in Brexit referendum, says watchdog”, BBC, 2020. október 7.. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  7. ↑ a b Facebook understood how dangerous the Trump-linked data firm Cambridge Analytica could be much earlier than it previously said. Here's everything that's happened up until now.. Business Insider . [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. ↑ Facebook to be fined $5bn for Cambridge Analytica privacy violations – reports. The Guardian , 2019. július 12. [2020. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  9. ↑ „Facebook agrees to pay Cambridge Analytica fine to UK”, BBC, 2019. október 30.. [2019. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. ↑ Cambridge Analytica files for bankruptcy in U.S. following Facebook debacle. Reuters , 2018. május 18. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  11. ↑ a b (2020. február 1.) „Privacy in the age of psychological targeting” (english nyelven). Current Opinion in Psychology 31, 116–121. o. DOI:10.1016/j.copsyc.2019.08.010. PMID 31563799.  
  12. ↑ „Cambridge Analytica did work for Leave. EU, emails confirm”, The Guardian 
  13. ↑ Chen, Brian X.. „Want to #DeleteFacebook? You Can Try”, The New York Times, 2018. március 21.. [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 8.) (amerikai angol nyelvű) 

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. ↑ Bár a felhasználók az OAuth2 segítségével beleegyezésüket adták az alkalmazáshoz, ez nem volt tájékozott beleegyezés a politikai reklámozásra való felhasználás tekintetében.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Facebook-Cambridge_Analytica_adatbotrány&oldid=27127649”