Euglenophyceae
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Euglena viridis (Ehrenberg)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Euglenophyceae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Euglenophyceae témájú kategóriát. |
Az Euglenophyceae (ICBN) vagy Euglenea (ICZN)[* 1] az ostoros moszatok (Euglenozoa) törzsének egysejtűalga-csoportja.[2][3] Zöldmoszat szekunder endoszimbiózisából származik kloroplasztiszuk. Energiatárolásra paramilont használnak, kloroplasztiszukat 3 membrán veszi körül.[4]
Leírás[szerkesztés]
Tagjai egysejtű algák – kloroplasztiszt tartalmazó protiszták. E kloroplasztiszok – elsősorban a Pyramimonadales rendbe tartozó – zöldmoszat szekunder endoszimbiózisából származnak,[5] és klorofill a és b van bennük.[2] Egyes fajok ezeket elvesztve ozmotróffá váltak. Plasztiszuk mellett sok fajnak szemfoltja is van.[3]
Szünapomorf jellemzőjük a fehérjetartalmú csíkokból álló, a sejtmembránhoz közeli pellikula.[3]
Egyes feltételezések szerint a Rapaza viridis és az Euglenophyceae közös őse fagotróf algivor volt állandó plasztisz nélkül, de kleptoplasztiával. Ez Karnkowska et al. 2023-as tanulmánya szerint valószínűbb, mivel a Pyramimonas-eredetű gének az R. viridisben kevésbé vannak jelen, és a Tetraselmis-eredetűek gyakoriak az Euglenophyceaeben, így a kettő asszociációjának az elkülönülés után kellett volna történnie.[6]
Ökológia[szerkesztés]
Az Euglenophyceae elsősorban édesvízben van jelen. Gyakoriak mérsékelt éghajlatú kis eutróf víztestekben, ahol virágozhatnak – például az Euglena sanguinea virágzása káros. Trópusi éghajlaton a virágzások gyakoriak a tavakban. Tengeri környezetekben kisebb mennyiségben annak jelen. Egyes fajai függőlegesen vándorolhatnak a homokon át az árapályciklus során. Két csoport, a Rapazida és az Eutreptiales a tengeri plankton tagja. A teljes fitoplankton 46%-át is adhatja az Eutreptiales eutróf partmenti vizekben.[3]
Besorolás[szerkesztés]
Az Euglenophyceae 3 taxonómiai csoportot alkot: a mixotróf Rapaza viridist és két főleg fototróf rendet, az Euglenalest és az Eutreptialest.[1][3][7] A besorolás a következő (fajszámok az AlgaeBase alapján):[8]
- Ordo Euglenales Leedale, 1967 emend. Marin et Melkonian, 2003
- Familia Euglenaceae [Euglenidae] Dujardin, 1841 emend. Kim et al., 2010
- Colacium Ehrenberg, 1834 – 17 spp.
- Cryptoglena Ehrenberg, 1831 – 11 spp.
- Euglena Ehrenberg, 1830 – 174 spp.
- Euglenaformis Bennett et Triemer, 2014 – 3 spp.
- Euglenaria Karnkowska, Linton et Kwiatowski, 2010 – 4 spp.
- Monomorphina Mereschkowsky, 1877 – 17 spp.
- Strombomonas Deflandre, 1930 – 99 spp.
- Trachelomonas Ehrenberg, 1834 – 410 spp.
- Familia Phacaceae [Phacidae] Kim, Triemer et Shin, 2010
- Discoplastis Triemer, 2006 – 6 spp.
- Flexiglena Zakryś et Łukomska, 2020 – 1 sp.
- Lepocinclis Perty, 1849 – 90 spp.
- Phacus Dujardin, 1841 – 188 spp.
- Familia Euglenaceae [Euglenidae] Dujardin, 1841 emend. Kim et al., 2010
- Ordo Eutreptiales
- Familia Eutreptiaceae [Eutreptiidae] Hollande, 1942
- Eutreptia Perty, 1852 – 11 spp.
- Eutreptiella da Cunha, 1914 – 9 spp.
- Familia Eutreptiaceae [Eutreptiidae] Hollande, 1942
- Ordo Rapazida Cavalier-Smith, 2016
Egyes Euglenophyceaehez rendelt nemzetségek ismeretlen helyzetűek genetikai adataik hiánya miatt:[3]
- Ascoglena Stein, 1878 – 4 spp.
- Euglenamorpha Wenrich, 1924 – 2 spp.
- Euglenopsis Klebs, 1892 – 11 spp.
- Glenoclosterium Carter, 1869 – 1 sp.
- Hegneria Brumpt et Lavier, 1924 – 1 sp.
- Klebsina Silva, 1961 – 1 sp.
- Euglenocapsa Steinecke, 1932 – 1 sp.
- Menoidium Perty, 1852 – 28 spp.
- Parmidium Christen, 1962 – 10 spp.
Megjegyzések[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Marin 2003nevű lábjegyzeteknek - ↑ a b c d „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes” (angol nyelven). The Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4-119. o. DOI:10.1111/JEU.12691. ISSN 1066-5234. PMID 30257078. Wikidata Q57086550.
- ↑ a b c d e f g „Euglenozoa: taxonomy, diversity and ecology, symbioses and viruses” (angol nyelven). Open Biology 11, 200407. o. DOI:10.1098/RSOB.200407. ISSN 2046-2441. PMID 33715388. Wikidata Q125548575.
- ↑ Lee RE. Phycology, 5th, Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781316407219 (2018). ISBN 978-1-107-55565-5
- ↑ „The Molecular Diversity of Phagotrophic Euglenids Examined Using Single-cell Methods” (angol nyelven). Protist 171 (5), 125757. o. DOI:10.1016/J.PROTIS.2020.125757. ISSN 1434-4610. PMID 33126020. Wikidata Q101127864.
- ↑ Karnkowska A, Yubuki N, Maruyama M, Yamaguchi A, Kashiyama Y, Suzaki T, Keeling PJ, Hampl V, Leander BS (2023. március 21.). „Euglenozoan kleptoplasty illuminates the early evolution of photoendosymbiosis”. Proc Natl Acad Sci U S A 120 (12), e2220100120. o. DOI:10.1073/pnas.2220100120. PMID 36927158.
- ↑ „Phylogeny and Classification of Euglenophyceae: A Brief Review” (angol nyelven). Frontiers in Ecology and Evolution 4. DOI:10.3389/FEVO.2016.00017. ISSN 2296-701X. Wikidata Q57898656.
- ↑ Guiry MD, Guiry GM: AlgaeBase, 2020. május 25. (Hozzáférés: 2024. április 30.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Euglenophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.