Etienne András
Etienne András (1751 körül – Kolozsvár, 1797. április 20.) luxemburgi származású orvos, tanár
Élete[szerkesztés]
Etienne Andrást 1787-ben vették fel a nagyszebeni Szt.-András szabadkőműves páholyba. 1790-ben szerzett magyar állampolgárságot, ennek fejében 100 aranyat kellett fizetnie a magyar nyelv művelésére felállítandó társaság javára. A néhány évvel később megalakult Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságban számos páholytestvérével együtt aktív szerepet játszott. Zalatnán tevékenykedett orvosként. A kolozsvári királyi lyceumban a kémia, ásványtan, patológia, fiziológia és az orvostan tanára volt. Az intézményen belül kohászati szakemberek képzésére 1793-ben Kolozsváron beindították az úgynevezett kémiai-metallurgiai iskolát, melynek tervezetét Etienne András és Müller Ferenc József dolgozták ki. Az iskola első kémiatanára Etienne lett, aki – szemben a korban elterjedt flogisztonelmélettel – Lavoisier modern tanainak híve volt.
Művei[szerkesztés]
- Elementa chimiae metallurgicae juxta novum Lavoisierae systema concinnata et propriis confirmata. Claudiopoli, 1794. Két kötet.
- A' franczos navajának leg könnyebb és a' parasztokra nézve leg alkalmatosabb és leg óltsob orvoslása modgya. (Név és hely nélkül), 1793.
Források[szerkesztés]
- Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 1993.
- Fehér Katalin: Népfelvilágosító törekvések Magyarországon 1777–1849. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet. 2009.
- Magyar Történelmi Tár IX. Pest: Eggenberger Ferdinánd. 1861.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Vargha Jenő – Várhelyi Csaba: A magyar kémiai oktatás és tudományos élet fejlődése Erdélyben az önálló Bolyai Egyetem megszüntetéséig (1959). Firka, VII. évf. (1997 – 1998) 6. sz.
- A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872. Orvos-természettudományi Értesítő, XI. évf. 1. sz. (1889) arch Hozzáférés: 2013. október 24.
További információk[szerkesztés]
- Gazda József: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből: Tudósnaptár. Budapest: Kossuth. 1990.